Hajnal-táj: A költöző madarak fajainak többsége visszaérkezett a balatoni nádasokba is

A május 16-i adás tartalmából.
 

– Mit tegyünk az extrém módon túlsúlyos macskánkkal? Tanácsok Dr. Lorászló Gábor állatorvos rovatában.

– Kutyák miatt rettegnek a Fejér vármegyei, Mezőfalva lakói. Az utcára kiszaladó állatok gyakran megijesztik vagy meg is támadják az arra járókat. Sok gazda nem tudja, hogy mit kockáztat azzal, ha nem tartja kapunk belül a kutyáit. Majdnem fél milliós büntetést is kiszabhatnak emiatt.

– Lassan a végéhez közeledik a tavaszi madárvonulás, s a költöző madarak fajainak többsége visszaérkezett a balatoni nádasokba is. Indul a költés is, ám ehhez már jobb lenne néhány kevésbé csapadékos hét.

– Komoly nehézségek elé néz a szakmai munka a Ferencmajori Madárvártán. Az Európai hírű madármegfigyelési pont megközelítése szinte ellehetetlenült a napokban, amikor a területre bevezető utat és környezetét az új tulajdonos körbekerítette. A madárbarátok keresik a megoldást, ám valószínű, egyszerű gépjárművel már nem tudnak a halastavak szegélyezte vizes élőhelyre bejutni a látogatók, és a gyalogos útvonalhoz is pallósort kell építeni, ami több millió forint.

– Tőzegáfonyától az indiai vadszőlőig. Mi mire jó. Melyik növény segít cukorbetegség ellen?
Tanácsok Bozsik gazda rovatában.

– Az éghajlatváltozás szinte minden nap meglepetést hozó jelenségei próbára teszik a gyógynövényes gazdák szaktudását is. A zánkai Gyógynövényvölgy kertészei pl. egyéni kísérletbe fogtak, emeltek egy dóm szerkezetű építményt, ahol az extrém hideg és erős szelek növényeikre kifejtett hatását tesztelik illetve modellezik az egy napon belüli, (hideg éjjel, meleg nappal) szélsőséges hőmérséklet ingadozást és az ennek kitett növények tűrőképességét.

– Csipkebogyó, majoránna, kamilla. Csak néhány az itthon is jól ismert fűszer- és gyógynövényekből. Magyarországon minden adott, hogy önellátók legyünk gyógynövényekből, de egy jól átgondolt, és a termelők igényeire szabott támogatási rendszer nélkül, a gazdák inkább választják a kevésbé kockázatos termőnövényeket. Mindezekről is szó volt a Gyógynövény Szövetség és Terméktanács 30. szakmai napján.

– A vértesacsai Valaha-tanyán május közepén a cseresznye érésével elindult a betakarítások ideje, beindították a családi kisüzemet is, és szörpös üvegek már patika rendben várnak a feltöltésre. Szinte semmi nem maradt a tavalyi termékekből, de ez is a cél. Annyit termesszenek, amennyit még képesek feldolgozni és eladni a piacon. Az idén fagykár és a monília nagy pusztításokat okozott-Kulcsár Balázs ökogazdának a cseresznyésében. Kulcsár Balázs szerint ilyenkor lehet különösen mentsvár a permakultúrás, fenntartható kertészet, hiszen ha sok fajta növény és gyümölcs van egy kertben.

– Hónapok óta a fúrt kutak engedélyeztetési eljárása az egyik központi kérdés a mezőgazdaság szereplői között, de azok is kivártak, akik házi használatra fúrattak kutat Az eredeti kormányhatározat szerint 2024. január elsejéig szankció mentesen be lehetett volna jelenteni az engedély nélkül létesített házi-és öntöző kutakat. Az eljárás illetékmentes, ám a szakértői dokumentáció százezrekbe került volna. Számtalan kérdés bonyolította a helyzetet, a kormány így egy döntéssel átvágta a gordiuszi csomót: amnesztiát kapnak az eddig létesített kutak.

Hajnal-táj – Kossuth Rádió – május 16., kedd  6:00

Szerkesztő: Gergácz Anikó
Műsorvezető: Juhász Zsolt

IDE KATTINTVA visszahallgathatja adásainkat >>>

Borítókép: pexels

Videó ajánló

Olvasson tovább