– Élményekben gazdag élete van: Békéscsabán színésznőként állt színpadra, majd portrékat, csendéleteket festett egy hangos metropolisz Montreál utcáin, most pedig a művészetet viszi oda, ahova a legtöbben általában csak felejteni járnak. Molnár Eszter másfajta programot kínál búsongás helyett. Nagy kunst, azaz Nagy művészet címmel élményfestést szervez rendhagyó helyszíneken.

– Városi környezetben sokan díszítik a erkélyt virágokkal, ám egyre többen használják a balkont kis mennyiségű fűszernövény- vagy zöldségtermesztésre. A Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezete, Nagy tavaszi ültetés eseményén néhány ismert ember tartott bemutatót ültetési tippekkel, hazai termesztők növényeivel. McMenemy Márk vloggerrel Bartha Bernadett beszélgetett.

– Már márciusban közepén megérkeztek az első gólyák Komárom-Esztergom vármegyébe, azóta pedig folyamatosan kapják a bejelentéseket a Duna- Ipoly Nemzeti Park munkatársai az újabb és újabb hazatérő példányokról. A térségben alig két tucat gólyapárt jegyeznek a szakemberek, így a populáció alakulását különös gonddal követik minden esztendőben.

– Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyében is megalakult a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének Gazdasszony tagozata. A MAGOSZ fontosnak véli, hogy a nők is bekapcsolódjanak, főként családi vállalkozásaik révén a mezőgazdasági munkákba.

– Hallgatónk kérdésére válaszolunk szerdán reggel is. A szilvadarázs, akár száz százalékos kárt is okozhat a szilvafákon, a virágzás idején támad. A szilvát a fekete szilvadarázs és a sárga szilvadarázs károsítja. A fekete szilvadarázs fényes fekete, szárnyai átlátszóak, amin barna szárnyjegyek vannak. A sárga szilvadarázs barnás-vöröses színű, szárnyai átlátszóak egy részük sárgás-füstös. Az imágók a csészecimpára rakják petéiket. Amint ezek kikelnek, virágzás után a lárvák befúrják magukat a terméskezdeményekbe. A lárva a zsenge magot és a gyümölcs belsejével táplálkozik, miközben fekete szemcsés ürüléket hagy maga után; ez a gyümölcsön lévő nyílásokon át ki is türemkedik a gyümölcsből. Az ürülék és a lárva, jellegzetes „poloskaszagú”.

– Jelentősen megnövekedett a felsőoktatási intézményekben tanulni kívánók száma – legalább is ezt mutatják a februári jelentkezési adatok. A Pannon Egyetemre például kétszer annyian jelentkeztek, mint tavaly. A veszprémi székhelyű intézményhez tartozik a Zalaegerszegi Egyetemi Központ, amelyre még ennél is magasabb, a mérnöki szakokra közel 80 százalékkal nőtt az első helyes jelentkezők száma.

– Folytatódik a múlt évben újonnan indult falu- és tanyagondnoki képzés a pécsi egyetemen. Folytatódik a múlt évben újonnan indult falu- és tanyagondnoki képzés a pécsi egyetemen. Baranya mellett, idén már Somogyból is érkeztek hallgatók Baranya Vármegyei Önkormányzat és a Pécsi Tudományegyetem Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kara együttműködésében indított kurzusra. A félszáz leendő gondnok százhetven órás elméleti és gyakorlati képzésen szerezheti meg a feladatai ellátáshoz szükséges ismereteket. Szécsi Gábor egyetemi tanár a kar dékánja arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyetemeknek az oktatási, kutatási és szolgáltatási feladatok ellátása mellett hozzá kell járulnia az adott térség, régió gazdasági fejlődését és megtartóerejének növekedését célzó stratégiák kidolgozásához és megvalósításához is ezt szolgálja a vármegyével közösen indított képzés is.

– Bajban vannak a hevesi méhészek: egyre nehezebb megélni a méztermelésből. Az elmúlt napok fagyos időjárása nemcsak az akácot és a repcét tette tönkre, megtizedelte a méhállományt is. Ráadásul őket is érinti az energiaáremelés és a termeléshez kötődő költségek is drasztikusan nőttek, például a takarmányozás, faanyag, kaptárak árai. Kasza Lajossal, az Egri Méhész Egyesület frissen megválasztott elnökével beszélgettük.

– Elhúzódó válságban a méhészek. Nagy szükség lenne már a melegre – a most megérkezett tavasz talán az utolsó pillanatban jött a méhészeknek, hiszen a telet gyenge családok vészelték át, a tavasz pedig hideggel indult, s miközben már a repce kezd virágozni, a méhek végre elhagynák a kaptárt, hogy táplálkozhassanak, fejlődhessenek. A szakmának már az előző év sem sikerült túl jól, akkor főképp a mézeladással küszködtek, s a piac nem rendeződött mostanáig sem. Közben egy uniós vizsgálat kimutatta, hogy a piacot tönkre tevő mézek közül nagyon sok a hamis, azaz nem valódi méz és ezek nem uniós országokból érkeznek. A magyar méhészek és a mézpiac helyzetéről Bross Pétert, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnökét kérdeztük.

– Ezekben a napokban értékelik a kis hentesüzletek pályázatra érkezett beadványokat. Hiánypótlási lehetőség van még bő egy hétig, azaz április 20-ig a kishentesek működését segítő pályázatnál. Az agrártárca ugyanis 4 milliárd forintot különített el arra a célra, hogy a lakosság ellátásában fontos szerepet játszó kisebb hentesüzletek működése, fennmaradása biztosított legyen.

Hajnal-táj – Kossuth Rádió – április 12., szerda 5:00

Műsorvezető: Juhász Zsolt
Szerkesztő: Gyarmati Péter

IDE KATTINTVA visszahallgathatja adásainkat >>>