– Idén eddig a termelők több mint 400 hektárra kiterjedő területre jelentettek be tavaszi fagykárt, ez a szám április első hetének fagyos éjszakái miatt egész biztosan jelentősen nőni fog. A mátravidéki és borsodi gyümölcsösökben helyenként 80 százalék fölött fagyott el a kajszibarack. A húsvét előtti havazás és a talajmenti fagyok a szántóföldi kultúrákban kárt okoztak, de ennek mértéke még nem ismert.

– Hangtár

– Heti néprajz

– A világörökségi palóc falu Kalácsos pékségében kapható káposztalevélen sült palóc kenyér, kézműves kifli, pogácsa és ahogy a név is kötelezi őket: friss fonott kalács. S hogy a gyerekeknek is legyen mindig csemege, sós és sajtos perec, no meg mini kakaós csiga. A hollókői pékek vallják, hogy a magyar gasztronómia legnemesebb hagyományaihoz és a táplálkozástudomány legkorszerűbb eredményeire kell figyelniük. Állítják, mindkettőhöz jó adalékot adnak Hollókő hagyományos ételei

– Az országban egyedülálló kezdeményezésként valósult meg a Sajó folyó mentén 6 település részvételével a Kis-Sajó Menti Ökumenikus turistaút. Az út 17 kilométer vezet Felsőzsolca és Arnót között, a vándor közbeeső falvakban megnézheti a nevezetességeket is. Sajópálfalána könnyező kegyképet, Boldván az Árpád korabeli református templomot, vagy Sajóvámoson a zsidó temetőt.

– Állatvédelem. Benkő Andrea – Nyuszi STOP! Ezzel a jelszóval indított kampányt az Állatorvostudományi Egyetem Állatvédelmi Központja szakmai támogatásával az Állatvédelem gyerekeknek csapata. A gyermekeknek, pedagógusoknak és szülőknek indított Állatbarát Kihívás azt a célt szolgálta, hogy ne ajándékozzanak húsvétra élő nyulat a szülők a kicsiknek. Még mindig előfordul ugyanis, hogy az állatokat rosszul gondozzák, betegen vagy csak mert már nem érdekes, kiteszik valahova. Ez azonban nem csak etikátlan, hanem bűncselekmény is.

– Bozsik József – A hűvös, esős időben járványszerű fertőzés léphet fel a barackosokban. Az alattomos kórokozó gomba sokáig nem okoz tünetet, még akkor sem látjuk, amikor már megfertőzte a friss, új hajtásokat. Amikor már látjuk a tüneteket, akkor már elkéstünk a védekezéssel. Kizárólag a megelőzés hatékony. Ez a tafrina fertőzés, mely elsősorban a leveleken okozott tünetek által ismerhető fel. A levél részlegesen, vagy az egész felületén megvastagszik, felülete hullámos, ráncos, gyakran húzott, hólyagos lesz. A levél elveszti rugalmasságát, keménnyé válik, a beteg levelek sárgás, gyakran vörös színűek. Felületüket hamvas, bársonyos réteg fedi. Ritkán a virágot és a gyümölcsöt is megfertőzi.

– Pannon RTV Mészáros György – Nem tett jót az őszi vetéseknek a böjti fagy a Vajdaságban, pontos adatok még nincsenek, de megtizedelhette a szépen fejlődő búza-, árpa- és repcetermést is. A hideg idő a tavaszi vetést is késlelteti a szabadkai határban, ahol viszont már korábban földbe került a napraforgó magja, ott a csírák elfagyhatnak.
8. Gyarmati Péter – Tavaly kritikusan gyenge volt a zöldborsótermés. A Hajdúságban – ott ahol a legtöbbet vetik a borsóból, helyenként 50 százalékos volt a terméskiesés. Ez a zöldségnövény a klímaváltozást túlságosan megszenvedi, sem a sok esőt, sem a hideg tavaszt, sem az aszályt nem szereti. A 2022-es válságév egy évek óta tartó folyamat része: az elmúlt 4-5 évben ugyanis a zöldborsótermelés jelentősen csökkent Magyarországon, olyannyira, hogy az már a feldolgozók érdekeit is veszélyezteti. Azt látni kell, hogy ha csökken a zöldborsó vetésterülete, akkor az kihat a másodvetésű csemegekukoricára is.
– Nagy kérdés, mi lesz a hazai zöldborsó és csemegekukorica ágazattal, hiszen az előző évek igencsak megtépázták az egyébként Európában és világszinten is jól teljesítő magyar gazdaságokat. Bár a területek felét öntözik is, ez nem elég ahhoz, hogy a hektáronkénti 6 tonnát be lehessen takarítani. Ha pedig nem borsót vetnek a gazdák, nem lesz csemegekukorica sem, mert azt leggyakrabban a borsó után, másodvetésben termelik meg. Egyébként érdemes fejlesztésben gondolkodni, a korszerű betakarító gépek és a fejlett öntözés megmentheti akár az európai gazdaságban meglévő, mostani harmadik helyünket a zöldborsó és első helyünket a csemegekukorica ágazatban. Bicsák Eszter a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Országos Kertészeti és Beszállítói Osztályának vezetőjét, Mártonffy Bélát kérdezte.

– Hatalmas károkat okozott az áprilisi fagy a gyümölcsösökben. A Mátraalján, Nagyrédén szinte teljesen elfagyott a kajszibarack, de nyomott hagyott a cseresznyén is. Székely Zoltán, termelő azt mondja, tavaly jó évük volt, de tavalyelőtt és az előtt is súlyos károkat okozott a zord időjárás: az elmúlt négy évből három során fagyott le a termés

Hajnal-táj – Kossuth Rádió – április 11., kedd 5:00

Műsorvezető: Balog Tamás
Szerkesztő: Gyarmati Péter

IDE KATTINTVA visszahallgathatja adásainkat >>>