Összefogás Selmecért. Tűz pusztított Selmecbánya történelmi belvárosában 2023 március 18-án. Az UNESCO világörökségi listáján is szereplő területet érintő tűzvészben jelentős károk keletkeztek. “Ha Selmec hív, mi ott leszünk” idézték fel a régi selmeci diáknóta refrénjét azon a miskolci sajtótájékoztatón, ahol adománygyűjtésre a selmeciek megsegítésére szólították fel a hallgatóságot a Miskolci Egyetem és a Soproni Egyetem vezetői és diákvezetői. A két intézmény jogelődje a Selmeci Akadémia Trianon után Sopronba költözött. A II. világháború után az erdőmérnöki képzés a Leghűségesebb városban maradt, a bányászati képzés viszont Miskolcra került.

Apródok és lovas vitézek jelenlétében, ágyúlövéssel tudatták a környéken élőkkel, hogy a sümegi vár egyik oldalának felújítási munkái befejeződtek, az új épületet átadták a nagyközönségnek. A két szintes épület helyiségeiben középkori életképek, a vár mindennapjait bemutató történelmi tárlat és a témához kapcsolódó interaktív játék várja az érdeklődőket. A 3 éven át tartó fejlesztést az Európai Unió 1,119 milliárd forint értékű, vissza nem térítendő támogatásából finanszírozták.

Immár 10. alkalommal hirdették meg az Ifjú Kócsagőr Programot. A terepmunkával összekötött versenyre 18 és 24 év közötti, bolygónkat szenvedélyesen szerető diákokat várnak a nemzeti parkok. A természetvédelem mellett elkötelezett fiatalok április 22-ig, a Föld napjáig jelentkezhetnek a www.ifjukocsagor.furgediak.hu oldalon.

Megszülettek a kiskecskék a Jármi manufaktúrában. A Fejér vármegyei tabajdi dombon legelő jószágokat egykor csak a család örömére, sajt és túrókészítés céljából tartotta a fővárosból kiköltöző család. Aztán ahogyan a kecskék egyre többen lettek, a felesleges tejet fel kellett dolgozni. Így tanult bele a három gyermekes családanya a kecsketejes szappan készítésébe, melyet mára mester fokra fejlesztett. Az üzemből bemutató tér, a kecske legelőből állatsimogató vált. Mely nem csak a városból érkező gyermekeknek izgalmas, de állandó vendégek a közeli falvakból érkező diákok is.

Mitől lett „kaparós” a kifőzött pálinka? – kérdezi hallgatónk. Ha rosszul főzzük ki, akkor a finom cefrét is elronthatjuk. Ha nem választjuk le jól az előpárlatot és az utópárlatot, akkor lesz „kaparós”. A jó pálinkakészítés titkai Bozsik gazda rovatában

Beleszületett a mezőgazdaságba, így nem véletlen, hogy felnőttként is igazán elhivatott gazdálkodó a nagykanizsai Ács Norbert. A fiatal gazda elsősorban mezőgazdasági növények termesztésével és szarvasmarhatartással foglalkozik. Eredményeit jól mutatja, hogy a legutóbbi XIV. Kukorica Termésversenyben immár másodszor lett első helyezett.

Jelentősen megnőtt a csongrádi-mindszenti térségben Tisza vízzel öntöző gazdálkodók vízdíja. Vannak olyan területek, ahol a tavalyi négyszeresét fogják fizetni. A mezőgazdaságból élők ott úgy érzik, teljesen ellehetetlenülnek, mert ez drágítja majd termékeiket is. Abba sem tudják hagyni a mezőgazdasági tevékenységet, mert terményre szerződtek, valamint korábbi pályázatok miatt üzemeltetési kötelezettségeik vannak.

Bár a Hajdúsági torma egy Hungarikum és az Európai Bizottság 2004-ben oltalom alatt álló eredetmegjelöléssé nyilvánította ezt a nevet, valójában mi magyarok elvétve fogyasztjuk. A termés 90 százalékát exportáljuk, vagyis Európa jelentős részét ellátjuk kiváló minőségű magyar tormával. Az európai össztermés felét évről-évre Magyarországon takarítják be. A tormának számtalan kedvező élettani hatása van, többek között immunerősítő.

Hajnal-táj – Kossuth Rádió – március 30., csütörtök 5:00

Szerkesztő: Gergácz Anikó
Műsorvezető: Juhász Zsolt

IDE KATTINTVA visszahallgathatja adásainkat >>>