Hajnal-táj: Szőregen évente 5 millió rózsatő nevelkedik

A március 25-i adás tartalmából.
 

– Hagyományőrző szándékkal indult tavaly először az a túra, mely a Szent Korona útját mutatja be Kőszegen. 33 éves külföldi száműzetése előtt ugyanis itt töltött el 10 napot nemzeti jelképünk 1945 márciusában. Erre emlékezve tartanak holnap helyszínbejáró sétát, valamint előadásokat történészek és koronaőrök részvételével. Csíki István történészt Gergó Judit kérdezte.

– A délvidéki Szabadkán élő magyar szenior úszó Priboj István még mindig aktív sportló, egész életét a sportnak szentelte, lévén testnevelő tanár. Tavaly Rómában az úszó Európa bajnokságon arany- és ezüstérmes lett 100 és 50 méteres pillangó úszásban. Most készül a Japánban megrendezendő júliusi vizes világbajnokságra. Egy szavazás alapján a Highlights of Hungary oldalon lehet Priboj Istvánra is leadni a voksokat.

–  Magyarország egyetlen rózsatő termesztő tájkörzetében, Szőregen évente 5 millió rózsatő nevelkedik. A Közép-Európában egyedülálló földrajzi és környezeti adottságokhoz közel másfél évszázados hagyomány, tapasztalat és szakmai tudás társul. 2004-ben magyarországi eredetmegjelölési oltalmat kapott a szőregi rózsatő. De az ország másik részében is van hagyománya a rózsának. Nagyarban a Luby kastély angol kertjében Halász László főkertésszel Zsoldos Barnabás beszélgetett a szezon előtti előkészületekről.

– A nyárra nem csak a rózsakertekben készülnek, hanem a vízpartok környékén is. Abádszalókon várja a szezont és a látogatókat a Tisza-tó első és egyetlen hajószállása. Mintha egy négycsillagos szállodában lennénk, minden kényelem adott, ráadásul a víz még ringatja is az építményt.

– A klíma változásával a szőlészeteknek is meg kell küzdenie. A tavaly nyári forróságot és csapadékhiányt hosszú, téli szárazság követte és a meteorológusok szerint még nem biztos, hogy ez tavasszal változhat. A magasabb hőmérsékletek növelik a víz párolgását, kiszárítják a talajt és a víztartó rétegeket, ez pedig jelentősen csökkenti a csapadékmennyiséget. Hogy ez hogyan érinti a szőlőtermesztőket, arról a Keszthelyen rendezett tanácskozáson kérdezte Knolmajer Bence kutatót Rikli Ferenc.

– A magyar nemesítésű burgonyafajták kiemelkednek a nemzetközi mezőnyből a betegség ellenálló képességükkel. Nemzetközi fajtakísérletekben is bizonyították, hogy ellenállóbbak, mint a máshol nemesített burgonya fajták, pedig mintegy 500 burgonya fajtát forgalmaznak Európában. A Magyar Nemzeti Fajtajegyzéken több, mint 50 burgonya fajta szerepel, ebből 17 a magyar, a többi külföldi nemesítésű.

– Magyarország nemzeti kincsének közel negyven százaléka termőföld. Egy uniós felmérés viszont döbbenetes eredményt hozott nyilvánosságra: a termőtalajaink hetven százaléka leromlott állapotú. A gazdálkodók csak a talajréteg felső, harminc-negyven centiméterében gondolkodnak, mivel abban termesztik a növényeket. Ehhez képest a talaj legalább másfél-két méter vastagságú. A precíziós gazdálkodás és a mesterséges intelligencia felhasználásával megállítható ez a talajvesztés. Ebben segít egy szegedi fejlesztés. Elsőként Czakó Ivánt, a szegedi Karotin Kft. vezető kutatóját kérdezte Nagy Margit.

– Méreteinkhez képest továbbra is kukorica nagyhatalom maradunk. Ezt igazolják vissza az őszi vetések. A tavalyi aszályos időszak után hogyan terveznek a gazdák? Milyen fajtákat válasszanak? Ezekről is beszél a műsor vendége: Dauda Zoltán, a Magyar Kukorica Kör Egyesület vezetője.

– A Pest határában álló ház egyik fő falára ilyen mondatokat írtak fel nagy betűkkel: Boldog család vagyunk. Tiszteljük egymást. Kedves szavakat használunk, sokat nevetünk. Minden sor a szeretetről szól. A kert gazdasszonya Cseperkálóné Mirek Barbara növényorvos. Korábban az egyetemen is oktatott és kutatott, de most már inkább saját kertjében és internetes tanfolyamokon mutatja be, hogyan is kell a növényekkel bánni.

Hajnal-táj – Kossuth Rádió – március 25., szombat 5:00

Szerkesztő – műsorvezető: Juhász Zsolt

IDE KATTINTVA visszahallgathatja adásainkat >>>

Borítókép: Unsplash

Olvasson tovább