– Február elején volt belvízhelyzet, de mostanra rendeződött is, sőt az éves átlagos számokhoz képest ez sem volt veszedelmesnek nevezhető. Az ország azonban mozaikos, ha csapadékról van szó, van, ahol jó állapotban vannak a talajok, van, ahol az alsó rétegben sincs már víz. Pénteken reggel elmondjuk, hogy virágzásnak indultak a barackültetvények a Dél-Alföldön. Fajtától függően már vannak kisebb fagykárok is, ezek nem jelentősek, és szólunk a Balatoni Limnológiai Intézet saját készítésű kisfilmjéről, melyből kiderül, hogy egyes part menti társulásokban 90 százalék fölött van az idegenhonos élőlények száma a Balatonban.

– A trappista, az ementáli, az eidami és a gouda sajt eredetéről, magyarországi megjelenéséről és elnevezésükről nyelvész mesél az adásban.

– A Vasi hegyhát megismertetése a célja annak az új időutazó kalandjátéknak, mely a Zöld út projekt keretében valósult meg Vasváron és még hat településen. A rejtvénytúra négy küldetésből áll, melyhez kis füzetekben és QR kódokban kapnak segítséget a résztvevők.

– Egyedülálló négy évszakos úszó látványosság, Magyarország első úszó faluja működik a Tisza-tavon. A hazánkban egyedülálló 3 milliárdos beruházásban már megépült 17 ház és már elindult a következő kétéves, mintegy nettó 2 milliárd forintos bővítés, amely során újabb 24 ház épül, valamint egy hullámtörő móló is. Az első ütemben épült házak még tavaly elkeltek, és a mintegy nettó 975 millió forintos beruházásból az épületek árát a tulajdonosok fizették, míg a partfejlesztést és a kapcsolódó beruházásokat a cég fedezte.

Kulik Bence – Késő márciusban Budapesten is fagyosak lehetnek még az éjszakák, és a Duna sem melegebb 5-6 foknál. A téli álomnak azonban kezd vége szakadni: a szezon első városi horgászai előbújtak, és prédát keresve a vízpartra gyűlnek. Rakparti peca az Erzsébet-hídnál.

– Balatoni bebírók. Cifra rák, amazonasi sügér, ázsiai kagylók, szubtrópusi hínár – egyes part menti társulásokban 90 százalék fölött van az idegenhonos élőlények száma a Balatonban! Ez azt jelenti, hogy az őshonos fajokat szinte teljesen, helyrehozhatatlanul kiszorították a máshonnan betelepült fajok. Ez a szám sokkoló és éppen ez volt a célja a Balatoni Limnológiai Kutató Intézet munkatársainak, amikor egy fél órás filmben összefoglalták eddigi tudományos eredményeiket azokról a hazai vizeken sosem látott élőlényekről, amelyek számára a melegedő éghajlat kedvező életteret jelent. Így kívánják felhívni a közvélemény figyelmét a káros folyamatokra és arra, hogy a megelőzés itt is jobb, mint az utólagos problémamegoldás. A Mecenatura pályázat által támogatott film képi világa Drexler Szilárd operatőr-rendező alkotása. A film címe: Balatoni bebírók, megtekinthető a Balatoni Limnológiai Kutató Intézet weboldalán keresztül és közvetlenül a legnagyobb videómegosztón is.

– Pénteki adásunkban a hidegtűrő növényekről szólunk (petrezselyem, sárgarépa, sóska, spenót, mák) és beszélünk a palántának való vetőmagok is. Elmondjuk, hogy hol ás hogyan érdemes palántát nevelni például fóliasátorban, parányi üvegházban, otthon a folyósón, a verandán.

– Magbörze 2023. Szegeden február közepén, Egerben múlt héten tartottak, a fővárosban pedig holnap tartanak Magbörzét. A legtöbb vármegye székhelyen tartanak hasonló rendezvényt február közepe és március vége között, helyi szervezésben. A budapesti esemény a Soroksári Kísérleti Üzem és Tangazdaságban lesz, ahol nem csak vetőmagok, hanem gyümölcsfa csemeték is lesznek, emellett tippek, tanácsok is kérhetők. Balázs Gábor A Magyar Agrár-és Élettudományi Egyetem egyetemi adjunktusa vezette körbe kollégánkat.

– Virágzásnak indultak a barackültetvényeken a fák a Dél-Alföldön. Fajtától függően már vannak kisebb fagykárok is, ezek nem jelentősek. A baracktermesztők réme a tavaszi hajnali fagy, úgyhogy egyelőre aggódva figyelik az időjárást, dolguk még nem sok van a gyümölcsösben, így a hazai őszibaracktermés 60 százalékát adó szatymazi termőtájon megtartották immár hagyománynak számító szakmai tanácskozásukat , a Barackvirág napot. Hogy a szakmai tapasztalatcsere témája hogyan alakult, változott az elmúlt 29 évben, arról Gyuris Mihályt, a Dél-Alföldi Őszibaracktermesztők Egyesületének elnökét kérdezte.

– Február elején volt belvízhelyzet, de mostanra rendeződött is, sőt az éves átlagos számokhoz képest ez sem volt veszedelmesnek nevezhető. Az ország azonban mozaikos, ha csapadékról van szó, van, ahol jó állapotban vannak a talajok, van, ahol az alsó rétegben sincs már víz. A vízügyes szakemberek számítanak és készülnek, tározással, az ismétlődő, aszályos nyárra is. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivőjét, Siklós Gabriellát kérdeztük.

– Svédországban 201 hiúz kilövésére adtak engedélyt a hatóságok, amely felborzolta a közvéleményt, de leginkább az állatvédő szervezeteket. Trófeaállatként tartják számon a nagymacskafajt, melyet különösen a bundája miatt vadásznak. Ám fontos, hogy csupán módjával, hiszen szakértők szerint, emberi beavatkozás nélkül a faj 2050-re kihalhat.

Hajnal-táj – Kossuth Rádió – március 17., péntek 5:00

Műsorvezető: Bicsák Eszter
Szerkesztő: Gyarmati Péter

IDE KATTINTVA visszahallgathatja adásainkat >>>