– Különösen fontos a megújuló energia felhasználás növelése, az energiahatékonyság javítása Zalaegerszegen.

– Harminc éves lett Magyarország legkülönlegesebb temploma a beremendi Megbékélés kápolnája. 1993-ban a délszláv háború menekültjei arról a dombról ahol ma a kápolna magasodik nézték ahogy a határ túloldalán pár kilométerre lévő otthonaikat és templomaikat lerombolják. Nekik és a békének állított emléket az 1986-ban felszentelt kápolna, ami a falu szimbóluma és idegenforgalmi látványosság lett, azonban az organikus építészet ikonikus alkotása mostanra felújításra szorul. A kápolnát fenntartó alapítvány reméli, hogy a munkához sikerül támogatást kapniuk.

– Nádudvaron működik az ország egyetlen népi kézműves iskolája, mely értettségit is ad. A nádudvari Népi Kézműves Szakgimnázium és Kollégium szeptemberben ünnepelte fennállásának harmincadik évfordulóját. Nádudvaron munkájukat a magyar szellemi, tárgyi kultúra és a hagyományos paraszti értékrendre alapozzák. Az ország talán egyik legkisebb intézményéről van szó, ahol külhoni diákok is tanulnak.

– Formabontó előadással készülnek a Győr melletti Győrújbaráton, ahol a Timaffy László Művelődési Ház és Könyvtárban a nézőtér veszi majd át a színpad helyét és ahol a forradalom egyik ikonikus helyszínét, a Pilvax kávéházat jelenítik meg a szervezők. A két fellépő színész a nézőket is bevonva olyan különleges hangulatot teremt, amely egy kicsit közelebb hozza a vendégekhez – a forradalom eseményei mellett – Petőfi Sándort és Szendrey Júliát. (Utána elmondjuk, hogy délután is ünnepi műsorral készül a Kossuth rádió, ahol a Pilvax kávéház mellett arról is szó lesz, milyen katona volt Petőfi Sándor.)

– A Füvészkert legidősebb fái már éltek 1848. március, 15-én. Ezek közé tartoznak azok a hatalmas kínai páfrányfenyők, amelyek a főépülettől jobb kézre találhatóak. A szabadságharc legendás honvéd orvosát, Dr. Entz Ferencet például azzal büntették, hogy nem folytathatta orvosi hivatását, és akkor lett belőle kertész. Csodálatos kertészeti könyveket írt már az 1850-es években, és megalapította a későbbi Kertészeti Egyetemet, amelynek így ő lett az első rektora.

– Végre új esélyt kaphat a magyar dinnyetermesztés. Az elmúlt években komoly nehézségek sújtották a mezőgazdaságot, elég csak a háborúra vagy az évszázados aszályra gondolni. A kertészeti ágazatnak további fejfájást okoztak a tavaszi fagyok, illetve, hogy ezek a kultúrák jobban megsínylik a szélsőséges időjárást. A dinnyetermelés most komoly lehetőség előtt áll, hiszen Európában 20 százalékos csökkenést tapasztalnak, azaz kevesebb áru lesz a piacon. Erről és az ágazatot érintő további lehetőségekről kérdeztük Mártonffy Bélát, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kertészeti és beszállítóipari országos osztályának elnökét.

– Enyhe volt a tél, ezért idén tavasszal a nem a csapadékhiány a legnagyobb gondja a növénytermesztéssel foglalkozóknak, hanem a nagyszámban áttelelt kártevők hada. Gombák, rovarok, baktériumok. A kártevők a mezőgazdaság természetes velejárói, de az átfogó klímaválság egyik végzetes hatása, hogy az agráriumot sújtó károkozók átvészelik a téli hónapokat. A hosszú, hideg, havas időjárás eddig „fertőtlenítőként” működött, de a telek eltűnésével erre egyre kevésbé számíthatunk…

– Kiskerti teendők, metszéstől a lemosóig. Felgyorsulnak az események tavasszal a ház körül, minden nap egyre több a teendő. Talán ilyenkor adódik a legtöbb feladat, éppen ezért mielőtt még a körmünkre égne a munka érdemes jól beosztani az időnket, főleg ha nincs segítségünk.

Hajnal-táj – Kossuth Rádió – március 15., szerda 5:00

Műsorvezető: Gergácz Anikó
Szerkesztő: Gyarmati Péter

IDE KATTINTVA visszahallgathatja adásainkat >>>