– Pénzügyi zavarba került több, kis, növényvédelemre szakosodott biztosító, amelyek egyesületi formában működtek. A három, kelet-magyarországi szervezet mellé felügyelőbiztost állított a Magyar Nemzeti Bank, illetve az egyiknek az engedélyét is visszavonták. A dolog azért is sajnálatos, hiszen az ilyen biztosítók alulról szerveződnek, azaz maguk a gazdák a tagok és így próbálják saját kezükbe venni a kárbiztosítást és kifizetést is. Kérdés, melyik éli túl ezt a válságos időszakot.

– Hangtár – Vándor juhász. Szikszai István juhász a pásztorok mindennapi életéről, lelkivilágáról mesél a műsorban.

– A GYSEV a vonalain mintegy 270 figyelmeztető táblát helyeznek el, melyeken egy telefonszám és az adott út kódszáma található, ezek segítségével veszély esetén bárki hívhatja az illetékest. Így a helyismerettel nem rendelkezők is tudnak pontos információt adni egy műszaki hiba, vagy baleset esetén a vasúti szakembereknek.

– Mintegy 150 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásból vált még vonzóbb turisztikai látványossággá Szécsiszigeten, a Kerkán még megmaradt legutolsó vízimalom. A malomgépészet kialakításának köszönhetően bemutatóőrlések is lehetnek mostantól, illetve egy fogadóépület is készült, ami bemutatótérként, kávézóként és helyi termékárusító helyként is funkcionál.

– Először az ország történetében olyan, állatvédelmet szolgáló közhasznú alapítvány kezdte el működését az elmúlt héten, amelyet a kormány hozott létre és rendszeres támogatást is biztosít majd hozzá. A Közös ügyünk az állatvédelem Alapítvány működési feladatait törvény írja elő és hosszútávú célokat fog szolgálni. Ezek között is kiemelt cél az oktatás, személetformálás, amely eddig főként csak civil szervezetek önként vállalt feladata volt.

– Őshonos sorozat. – Már a 13. században jelen volt pöttyös tollazatával, jellegzetes – sokak számára bántó – éles hangjával, piros taréjával, fékezhetetlen repülni vágyásával – no és, finom tojásával, levesével. A magyar gyöngytyúk egyike az őshonos baromfi fajtáinknak és egyetlen baj van vele: hangos és kicsike. Előbbit a szomszédok, utóbbit a vasárnapi ebéd készítője fájlalhatja. Megőrzése éppúgy, mint a fehér lúdé vagy a magyar kacsáé, célja a Magyar Haszonállat Génmegőrző Egyesületnek. Az elnökkel, Koppány Gáborral beszélgetett.

– Magyar kutatók és természetfilmesek utaznak a héten Angolába (csütörtökön), hogy az afrikai országban befogjanak és műholdas jeladóval lássanak el ötven kékvércsét. Az útnak azért van jelentősége, mert korábban műholdas jeladókkal hazánkban ellátott kékvércsék jelét követve derült ki, milyen utat járnak be több ezer kilométert megtéve. Így sikerült felfedezni a világ legnagyobb ragadozómadár-telelőhelyét 2019-ben. A vállalkozásnak az is célja, hogy a nyilvánosság segítségével elérje, a helyiek ne vadásszanak a nagy tömegben felbukkanó madarakra, inkább azon legyenek, hogy turistalátványosságként hozzon nekik hasznot a természeti jelenség. A Kárpát-medencében is honos fokozottan védett termeszekre vadászó ragadozók állománya az utóbbi időben az emberi beavatkozásnak köszönhetően hazánkban megnőtt.

– Régi, népi, és saját receptek. Hallgatói kérdésekre válaszolunk. Mire alkalmas, mit gyógyít az alma, a cékla, a méz és citrom együtt? Hogyan használjuk a fekete retket? Ez utóbbinak torokvédő, hangszalag védő, és köhögés csillapító hatása is bizonyított, hiszen a fekete retekben lévő kén tartalmú vegyületek bizonyítottan hatékonyak, ahogy ezt a népi gyógyászatban már régóta felismerték, valamint például, ha hársfavirág mézzel készítjük el ezt a kombinációt, akkor a hársfavirág gyógyító vegyületeit ötvözzük a fekete retek jótékony molekuláival.

– Háromszáz húsmarha tartásával foglalkozik egy beregsurányi gazda. Nem panaszkodik, mert a takarmányt meg tudta termelni a téli etetéshez, most pedig már várja a kikeletet, hogy a beregi legelőre kihajthassa az állományt. A piac jelenleg nem mutat érdeklődést a növendék húsmarha iránt, noha az eladási ár és az input anyagok ára messze van egymástól.

– Bejárta a hír az országot, hogy egy hónapja öt ikerbárány született egy anyajuhtól a bihari Földesen. Az ikerellés nem ritka a juhoknál, de az, hogy egyszerre öt báránynak adjon életet az anyaállat az csodaszámba megy. Egy hónappal később kerestük fel a földesi gazdát, időközben két bárány elpusztult. Nagy Norbert a francia lacaune juhfajtát tartja, mely a legszélesebb körben használt tejelő juh Franciaországban, ez a Roquefort sajt előállításához használt dominánsfajta.

– 70 éve érkezett a Lipicai ménes Szilvásváradra, ahol napjainkban is három helyszínen mutatja be a híres fajta történetét, a szakemberek pedig a génállományt őrzik és örökítik tovább az utókornak.

– Pénzügyi zavarba került több, kis, növényvédelemre szakosodott biztosító, amelyek egyesületi formában működtek. A három, kelet-magyarországi szervezet mellé felügyelőbiztost állított a Magyar Nemzeti Bank, illetve az egyiknek az engedélyét is visszavonták. A dolog azért is sajnálatos, hiszen az ilyen biztosítók alulról szerveződnek, azaz maguk a gazdák a tagok és így próbálják saját kezükbe venni a kárbiztosítást és kifizetést is. Kérdés, melyik éli túl ezt a válságos időszakot.

Hajnal-táj – Kossuth Rádió – március 14., kedd 5:00

Műsorvezető: Juhász Zsolt
Szerkesztő: Gyarmati Péter

IDE KATTINTVA visszahallgathatja adásainkat >>>