Őshonos sorozatunkban ezúttal a magyar kacsát mutatjuk be. Tojásától sokan tartanak, vízszeretete közismert, húsa kiváló, és a gyerekek azért sem haragszanak meg, ha egy család húsvétkor kiskacsákat vásárol a kertbe. A hagyományos magyar őshonos kacsa eredete bizonytalan, ún. parlagi fajtának tekinthető. Testmérete a kisebb kacsák közé sorolja. Színváltozataiban találunk fehér, de a vadkacsára hasonlító egyedeket is.

Nagy a bánat a csákberényi Körmendi családban. A család kedvence, a 8 éves erdélyikopó-magyar vizsla keverék kutya egyik nap egyszer csak rosszul lett és egyre romlott az állapota. Felmerült a mérgezés gyanúja is. Mi állhat egy ilyen bűncselekmény hátterében és, hogy milyen következményekkel számolhat az, aki megmérgez egy állatot?

Évek óta keseríti Ábrahámhegy lakóinak életét a varjak jelenléte, az ürüléktől és a fészekből kipotyogó maradványoktól a helyi üzletet már nem lehetett „balesetmentesen” megközelíteni. Engedélyek birtokában az önkormányzat gallyazást végeztetett a bolt előtt álló 4 platánfán, a varjak kedvelt fészkelő helyén, amelyek egyébként 80-100 éves, múzeális értékű példányok, így a kivágásuk közfelháborodást váltott volna ki. Ezt követően a varjak a kb. 100 méterre lévő másik üzlet körül álló platánokra helyezték át székhelyüket, így most ott jelentenek problémát.

Február végén kezdődik a gímbikák agancshullatási időszaka. A törvény szerint lopásnak minősül, ha valaki elhullajtott agancsot gyűjt. Kizárólag a vadgazdálkodónak van joga összegyűjteni ezeket. A szakember szerint az illegális gyűjtők megzavarják a vadállományt, így a közúti vadbalesetek száma is megnőhet emiatt.

Javában tartanak a fakitermelési munkák az erdőgazdaságokban. Ennek a feladatnak idén nem kedvez a csapadékos, enyhe, szeles időjárás. A szakembereknek ugyanakkor fel kell mérniük azokat a területeket is, ahol az erdőt valamilyen gyógyíthatatlan betegség sújtja. A kőrisvész, és a kétalakú csertapló a Vértes és a Gerecse területén is pusztít.

Az idei évkezdet csapadék mennyisége, az évszaknak nagyjából megfelelő hőmérsékletek bizakodásra adnak okot a Balaton-felvidéki mandulatermesztőknek. Bár néhány helyen már virágba borultak a fák, jellemzően még a piros bimbós állapot sem tapasztalható. A virágzást tovább késlelteti a hét végén érkezett hidegebb levegő

Folyamatos, de lassuló lendülettel növekszik az európai biotermelés. Mind a termőterületek arányában, mind az ökológiai élelmiszerek forgalmában is fejlődött az ágazat 2021-ben, még a pandémia ellenében is.

Nem olyan régen vehette át az Év Ökológiai Gazdálkodója címet Vad Attila. A szakember 2004-ben szerzett diplomát a Debreceni Egyetem agrármérnöki szakán, A diploma megszerzése után a Debreceni Egyetem Látóképi Növénytermesztési Kísérleti Telepét vezette, ahol tapasztalatot szerzett az agrár felsőoktatás gyakorlati képzésében, valamint a növénytermesztési kutatások terén. Az ökogazdálkodásban szerzett tapasztalatainak segítségével 2016 óta a családi vállalkozásban is folyamatosan állít át területeket ökogazdálkodásra. Termesztett növényeik az őszi búza, csemegekukorica és zöldborsó. A Debreceni Egyetem által 2022-ben alapított Ökológiai Gazdálkodási-, Kooperatív Kutatási és Tudástranszfer Központ vezetésére kapott megbízást.

Hajnal-táj – Kossuth Rádió – február 28., kedd 5:00

Szerkesztő: Gergácz Anikó
Műsorvezető: Juhász Zsolt

IDE KATTINTVA visszahallgathatja adásainkat >>>