– A nők szerepének erősítésére hívja fel a figyelmet a közelgő nőnap alkalmából egy különleges dobozzal egy különleges együttműködés. Olyan gourmet termékekről van szó, melyeket magyar manufaktúrákban készítenek, ahol fogyatékkal élő és hátrányos helyzetűek dolgoznak. A kezdeményezésről beszélgetett Jakab Áronnal, a Fruit of Care tulajdonos-ügyvezetőjével és Varga Erikával a Romani Design társalapítójával Bartha Bernadett.

– Teljesen rendbe tették a Homokhátság fővárosának, Mórahalomnak a víz-és csatornarendszerét. Ennek a mindennapokban azért van jelentősége, mert a talajvizek nem szivárognak a szennyvízcsatornába, de a villámárvizek elvezetésére is találtak megoldást. Hogy hazánk egyik legszárazabb részén miért áldoztak sok-sok pénzt az idegen vizek elhárítására, arról Pataki Sándor György, a város pályázatkezelője beszélt Nagy Margitnak.

– Valamikor régen még a nyírségi homokdombok közül is elvezették a vizet, hogy termőföldhöz jussanak a gazdálkodók. Ma már a bőrünkön érezzük a klímaváltozásnak azt a nem kívánatos hatását, hogy a csatornák évek óta nem láttak vizet, a megépített víztározókban is alig-alig fodroz a szél vizet. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság kidolgozott egy olyan tervet, amelyben a Nyírségben a Tisza vizét is hasznosítani akarják. Kató Sándorral, a vízügyi igazgatóság műszaki igazgató-helyettesével Zsoldos Barnabás beszélgetett.

– Egyre nagyobb gondban vannak a méhészek. Az alacsony felvásárlási árak miatt nem értékesítették a nyár elején kipörgetett akácmézet – várták az árak emelését – most viszont már eladni sem tudják, nem nagyon veszik meg a hazai mézet, a külföldről beáramló olcsó mézek miatt. Sokan felhagynak a méhészettel, mivel nincsenek tartalékaik, nem tartanak ki tovább. Varga Tünde összeállítása.

– Amelyben a 68. kertészeti podcast „Az enyhe tél káros hatásai” című epizódjából a 04. részt halljuk. A mogyoró ormányos hazánkban őshonos rovar. Ezzel szemben a mandula magdarázs egy új veszélyforrás, amely ellen fontos védekezni. Például a mandula fákon maradt, le nem hullott termések megvizsgálásával, hogy van-e bennük áttelelő rovar, vagy sem? És a fertőzött mandula szemek összegyűjtése is fontos eleme a védekezésnek.

– A termelői költségek növekedése áremelést, a fogyasztói kereslet visszaesése viszont árcsökkenést indokolna a sertéshúsnál, így egyelőre nehezen megjósolható, hogy a következő hónapokban mennyiért lehet majd disznóhúst vásárolni a boltokban. Nyugat-Európához hasonlóan Magyarországon is csökkenni kezdett tavaly a sertésállomány, így értelemszerűen a vágásszámok úgyszintén visszaestek, a kínálat zsugorodása pedig további árnövekedést eredményezett. De vannak, akik ebben a helyzetben is kitartanak a sertéstenyésztés mellett. Zsoldos Barnabás riportja.

– Ahogy hallottuk: kellő takarmányháttér nélkül kiszolgáltatott igazán a tenyésztő. A kukorica vetésterülete a tavalyi rossz terméseredmények ellenére sem változott, de megjelentek olyan növények, amelyek termesztése – adottságaiknak köszönhetőn – az aszályt jobban tűrhetik. Az Agrár Közgazdasági Intézet kutatásai nemrégiben láttak napvilágot. Erről beszél a műsor vendége: dr. Tikász Ildikó kutatásvezető.

– Az idei év gyógynövénye a vadgesztenye lett. A Magyar Gyógyszerész-tudományi Társaság Gyógynövény szakosztálya 2013-ban indította útjára gyógynövényeket népszerűsítő sorozatát. A cél, hogy a lakosságot tudományos igénnyel, hitelesen tájékoztassák a természet patikájában megtalálható növények hatásosságáról és használatáról. Csupor Dezsőt, a gyógynövény szakosztály elnökét Nagy Margit kérdezte.

– Az év gyógynövénye mellett egy hete azt is tudjuk, hogy kik Az Év agráremberei. Fóris Anna férjével, Fóris Ödönnel közösen működtetik pátkai gazdaságukat, amit teljes egészében a biogazdálkodás elvei és szabályai szerint tesznek. Az Év agrárembere díjátadáson munkájukat különdíjjal, tavaly pedig Ökológiai gazdálkodó kategóriában ismerték el. Fóris Annával Pilisy Csenge beszélgetett.

Hajnal-táj – Kossuth Rádió – február 26., vasárnap 5:00

Szerkesztő-műsorvezető: Juhász Zsolt

IDE KATTINTVA visszahallgathatja adásainkat >>>