Hajnal-táj: Akár 20 százalékos csökkenés is jöhet a tejtermékek árában

A február 16-i adás tartalmából.
 

– A tavasz kiemelt fecskevédelmi időszak, amiben a lakosság is szerepet vállalhat. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület felhívta a figyelmet arra, hogy még van idő kihelyezni a műfészkeket, megtervezni és engedélyeztetni a fecskebarát falfelújítást, felszerelni a “fecskepelenkákat”, ami például megszünteti az ürülékpotyogást.

– Munkát ad és missziós házat is működtet Karancsságon a Váci Egyházmegye, a Bárka Karitászcsoport tevékenységét nemrég Szent Erzsébet-díjjal ismerték el.

– Bár az idegenforgalomban az elmúlt időszakban a legjobb évnek számító 2019-es év vendégszámát tavaly nem érte el a Zalakaroson megfordulók száma, messze nem volt olyan visszaesés, amitől sokan tartottak. Sőt, idén már abban bíznak a zalai fürdőhelyen, hogy hozni tudják a legjobb évek eredményeit is.

– Arany minősített és kategóriagyőztes pálinkákkal tért haza Debrecenből, a közelmúltban megrendezett Quintessence Pálinka- és Párlatversenyről a hegykői 1 Csepp Pálinka. A Legjobb Kereskedelmi Főzde címet is kiérdemelték.

– Miért nem terem a brazil borsfa? Hallgatónk kérdésére válaszolunk csütörtöki adásunkban. A rózsabors név félrevezető lehet, hiszen a brazil borsfa, amelyen a rózsabors terem, nem rokona az igazi borsnak. A rózsabors az úgynevezett borsfa termése. Az érett bogyókat megszárítják és sólében áztatják, körülbelül 4 mm-es nagyságú, egymagvas csonthéjú termések. Édes és aromás, a terpénes íz emlékeztet a borókabogyóéra, hiányzik belőle az a csípős íz, amiről a bors esetében a piperin gondoskodik. Teljes aromája a magok széttörésekor bontakozik ki. A termések körülbelül 3-5% illóolajat tartalmaznak.

– Ma 2000 hektáron termelnek bioszőlőt hazánkban. Bár a költségek 20-30%-kal növelik a termékek árát, itthon még inkább csak a fiatal borászok állnak át erre a termelési módra. Külföldön már egyre nagyobb a bioborok iránti kereslet, ami nemcsak finomabb, egészségesebb is. Demeter Csaba egri borász 8 hektáron gazdálkodik, pár éve már bio eljárással termeli a szőlőt.

– Vajdaságban pár hét alatt csaknem 330 forintot csökkent a sertés élősúlyának kilogrammonkénti ára. Az elmúlt időszakban 950 forint volt a felvásárlási ár, míg a napokban jó, ha 600 forintot adnak kilogrammjáért. Az állattenyésztők szerint, ez drasztikus árváltozás, de még így sem kell a jószág a nagybani piacra, háztól pedig még nehezebb eladni.

– Egy hároméves projekt keretében életkorspecifikus, zsírcsökkentett, rostban és fehérjében gazdag szalámi, szárazkolbász, bajor grillkolbász és sonkakészítmények fejlesztését tervezi a Debreceni Egyetem.

– Nem olyan régen megjelent a híradásokban, hogy akár 20 százalékos csökkenés is jöhet a tejtermékek árában. Hogy reális-e ez a 20 százalékos csökkenésre vonatkozó prognózis és jelenleg milyen az európai és a hazai tejtermék piac – erről Harcz Zoltánt a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatóját kérdeztük.

Hajnal-táj – Kossuth Rádió – február 16., csütörtök 5:00

Műsorvezető: Gergácz Anikó
Szerkesztő: Gyarmati Péter

IDE KATTINTVA visszahallgathatja adásainkat >>>

Borítókép: MTI/Bodnár Boglárka

Olvasson tovább