– Beláthatatlan következményei lettek és lehetnek még az Ukrajnából érkezett és most az európai tárolókban pihenő gabonának. Az eredetileg a világ éhezőinek szánt humanitárius segély komoly kihívás elé állítja a gabonaár-képzést és eladást. Óriási mennyiségű, olcsó és ellenőrizetlen minőségű. Lengyelország már megtelt, jelenleg a magyar tárolókat töltik fel az ukrán gabonával. A témával részletesen foglalkozunk.

– Hangtár

– Az Alsópáhokon élő Bakos Katalint nem a hévízi tó thermál gyógyvize nyugtatja meg, de még csak nem is valamelyik andalító szerelmes tévésorozat újabb epizódja. Őt valami egészen más lazítja el, és ragadja ki a hétköznapok monotóniájából. Ahogy mondja, ez az ő saját terápiája. Teljes kikapcsolódás. Semmi és senki nem tudja olyankor kizökkenteni . Csak jár a keze, fogy az anyag, és készül az újabb örök darab.

– Salgótarján egy esztendőn át tartó rendezvénysorozattal ünnepelte várossá nyilvánításának 100. évfordulóját, a centenáriumi év lezárásaként számos programot tartottak a hétvégén. Bemutatták a Dornyay Béla Múzeum gondozásában megjelent, a Nógrád vármegyei székhelyt bemutató képeslapalbumot is.

– Tudás és hit, értékőrzés és megújulás – 10 éves a Debreceni Értéktár címmel nyílt kiállítás Debrecenben. Az évek során gyűjtött értékek száma mára több mint 130 darab, a teljesség igénye nélkül a legelsők között került be a Debreceni Értéktárba a Nagytemplom, a Nagyerdő, ott van a Református Kollégium, a Líciumfa, a Debreceni Egyetem, a Kossuth tér, a Déri Múzeum, az Alföldi Nyomda és nem utolsó sorban a Hortobágy, mely Debrecentől elválaszthatatlan. De számos alkotó köztük Csokonai Vitéz Mihály, Szabó Magda, Medgyessy Ferenc, Tóth Árpád, Fazekas Mihály munkássága is az Értéktár szellemi örökségének része.

– Vas Vármegye 216 településének már van helyi értéktára, és folyamatos a pályázás a megyei illetve nemzeti értéktárba. Jelenleg 117 épületet, népszokást, gyűjteményt, ételt tartalmaz a vas Vármegyei értéktár, de folyamatos a bővülés: legutóbb a Márk Rosáriumot, a Megyeházát és a Dozmati regölést jelölték.

– Bozsik József – Hallgatónk kérdezi, hogy a gyümölcsfák törzsvédelme megfelelő-e növényvédelmi szempontból, ha mésszel lefestjük? Sajnos nem ad védelmet a károsítók ellen a mész, de a fagy okozta törzsrepedés ellen segíthet, mert visszaveri a napfényt, és így a fatörzs nem forrósodik fel túlzottan napközben, majd éjjel nem hűl le annyira, hogy szétrepedjen a hőingadozástól. A lemosó permetezés során érdemes a gyümölcsfák törzsének is komplex védelmet adni azzal, ha például 3 komponensű: olaj, réz és kén hatóanyagú permetezőszert alkalmazunk.

– A lencse nem jellemző Veszprém vármegyei termény, de néhány területen sikerrel dolgoznak vele. Ilyen terület Nemesvámos környéke, ahol – feltevések szerint – már a közeli balácapusztai római udvarház lakói is termesztették és fogyasztották. Az 1600-as évekből pedig már feljegyzések is készültek a lencse felhasználásáról. Most rendezték meg 10. fesztiváljukat, amely a fontos hüvelyes növény köré szerveződött és 50-nél is több környékbeli őstermelő mutatta be termékeit a sajttól és fürjtojástól kezdve, a mézen át, a kézműves húskészítményekig. A főszereplő természetesen a lencse volt, amelyből főzőversenyt is szerveztek. A jubileumi fesztivál alkalmából kötetet adtak ki s egy óriási hagyományos falvédőt hímeztek.

– Nem csökken a nyomás, óriási piaci gondokat okoz az eredetileg Afrikába szánt gabona, ami Ukrajnából érkezett és most az európai tárolókban pihen. Az eredetileg a világ éhezőinek szánt humanitárius segély így komoly kihívás elé állítja a gabonaár-képzést és eladást. Az ukrán gabonával nemcsak a mennyiség a gond – állítják a gazdák – hanem a minőség is, hiszen az ukrán termelésre egészen más szabályok vonatkoznak például a növényvédelemben, mint az Unióban, vagy Magyarországon. Szakértők szerint biztos, hogy a jövőben számolnunk kell az új piaccal, annak árakat módosító hatásával is.

– Ezek a panaszok a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara előtt sem ismeretlenek – ráadásul közben, mondhatjuk, hogy Lengyelország „megtelt”, azaz, nekik nincs már több tároló kapacitásuk, a közelmúlt fejlesztései miatt hazánkban azonban még vannak üres tárolók. Érkezik is minden, Románia, Bulgária felől is – és kérdés, meddig maradnak az eredetileg tovább szállításra, tranzitra szánt tételek nálunk. Ráadásul a most utazó ukrán termést nagy, nyugat-európai cégek jegyzik és nem ukrán kistermelők. És mindez nemcsak a gabonára igaz, hanem más termékekre is. A visegrádi országok – Bulgáriával és Romániával kiegészülve – most összefogtak, és a legutóbbi, agrárkamarai találkozójuk után egységes kérésekkel fordulnak az Európai Bizottsághoz, hogy megszűnhessen az áldatlan állapot. Bicsák Eszternek Győrffy Balázs, a kamara elnöke válaszolt…

– Vörös rózsák, rózsaszín és az igazi tavaszt idéző illatú tulipáncsokrok lepték el az otthonokat hazánkban is. Bálint nappal elkezdődött a virágtermesztők-és kereskedők idei szezonja. A tavalyi év vegyes volt, mert bár jól indult a háború hatása ebben a szektorban is érezhető. A hazai termesztők Nőnap előtt kiemelten fontos ez az esemény a virágágazatnak.

Hajnal-táj – Kossuth Rádió – február 15., szerda  5:00

Műsorvezető: Bicsák Eszter
Szerkesztő: Gyarmati Péter

IDE KATTINTVA visszahallgathatja adásainkat >>>