– Géntárat alkotni, megőrizni a régi fajtákat és színváltozatokat az őshonos állatokból – ez a célja a Magyar Haszonállat Génmegőrző Egyesületnek, amely legutóbb Valkón hozott létre kis telephelyet, ahová baromfit kezdtek telepíteni. Ráadásul nemcsak a hazai, szűken vett kárpát-medencei fajtákat kutatják, Őrvidékről, Erdélyből, Felvidékről is gyűjtik az ottani tájfajtákat. Ezúttal a talán leghangosabb őshonos baromfival, a lúddal foglalkozunk. Az ideális az lenne, ha 3-4000 példány legalább lenne belőlük, akkor már jó eséllyel lehetne számítani megmaradásukra.

– Néhány hónapos kutyakölyök, tündéri pofikával – aki örökbe fogadta biztosan örült neki. Aztán kiderült, nem tud valamiért lábra állni. Ami ezután következett, az horrofilmbe való. Kegyetlen állatkínzót keresnek Székesfehérváron. Óriási a felháborodás.

– Félmilliárd forintot nyert Szilvásvárad árvízvédelemre. Öt évvel ezelőtt ugyanis néhány óra leforgása alatt kéthavi csapadékmennyiség esett, elöntve a házakat, milliós károkat okozva. A település fekvése miatt záportározót nem tudnak építeni, ezért az az egyetlen megoldás, hogy minél gyorsabban átengedjék a vizet a falun.

– Pontosan 20 éve zárt be hazánk legrégebb óta működő kaszagyára, a szentgotthárdi. Mivel számos itt megmaradt szerszám és eszköz ipari műemlék, felmerült, hogy egy új ipartörténeti bemutató teret alakítsanak ki a városban.

– Ebben az influenzás időszakban egyre többen használják a gyömbért. Keddi adásunkban elmondjuk, hogy milyen belső értékei vannak a gyömbérnek, miért érdemes fogyasztani gyömbér gumót. A gyömbér ugyanis gazdag forrása az A-, C-, E- és B-komplex vitaminoknak, ezenkívül sok magnéziumot, foszfort, káliumot, szilíciumot, nátriumot, vasat, cinket, kalciumot és béta-karotint tartalmaz.

– Egyre kevesebb termelő foglalkozik a hagyományos módon almatermesztéssel Szabolcsban. A fajta- és technológiaváltás áll a gazdák jelentős része, de ehhez nincs elég saját forrásuk. Sokaknak a szilva és meggy ad jövedelmet. Zsoldos Barna Mátészalka határában járt, ahol bármily furcsa hallani az almafákat a szakmaiságot nélkülöző síkfal metszővel, fűrésszel vágják, ugyanis az alma becsülete már a múltté.

– A legtöbb gyümölcsültetvényben, különösképpen az almafák esetében már lombhullás óta tart a metszés. Az időjárás, a tavalyihoz hasonlóan, egész évben bosszúságot okozott a kertészeknek, így a szakértők gyümölcshullásról és termés elmaradástól tartanak.

– Éppen egy éve adott ki egy közleményt az Agrárminisztérium trágyafeldolgozó üzemekre vonatkozó támogatási konstrukcióról. A téma időszerűbb, mint valaha és érzékeny kérdés. A mezőgazdaság számára ugyanis kulcsfontosságú a tápanyag-utánpótlás és a műtrágya kiváltása. Hollandiában emiatt voltak heves gazdatüntetések 2022-ben. A fermentált szervestrágya felhasználását a Közös Agrárpolitika zöldítési folyamata és műtrágyák árának emelkedése is indokolja. Európa egyik legnagyobb szervestrágya feldolgozóüzemében jártunk, mely Magyarországon, a Nyírségben található.

– A Miskolci Egyetem oktatója arra igyekszik felhívni a figyelmet, hogy az intenzív terhelés miatt művelt talajréteg szerkezete tönkrement Magyarországon: új mezőgazdasági módszerekre van szükség. Napjainkban mire a vetőmag a talajba kerül, addig ötször-hatszor is megdolgozzák a földet. Szántják hosszába-keresztbe, boronálják, preventív növényvédelmet alkalmaznak, és ezt mind-mind sok tonnás, hatalmas gépekkel. Azok pedig porítják a talajt, tönkre teszik annak szerkezetét. Végeredményben elsavasodnak a szántóföldek, ez pedig csökkenti a termésátlagokat.

Hajnal-táj – Kossuth Rádió – február 14., kedd 5:00

Műsorvezető: Bicsák Eszter
Szerkesztő: Gyarmati Péter

IDE KATTINTVA visszahallgathatja adásainkat >>>