Felfedező - nyelvről, irodalomról, zenéről: Tudományos-fantasztikus irodalom, a „képzelet derült játéka”

A február 8-i adás tartalmából.
 

Kivel vagy mivel kezdődött a tudományos-fantasztikus irodalom hazai története? Mikor volt a virágkora? Pontosan mit is jelent a fogalom maga? Talán még egy sci-fi rajongót is zavarba hoznak ezek a kérdések, hiszen számos 19.századi szerző és műve kikopott a kánonból, így az emlékezetből is. Jókai Mór nevének hallatán nem biztos, hogy eszünkbe jut A jövő század regénye, pedig ez egy érdekes és értékes dokumentum arról, hogyan képzelte el az író az 1870-es években az elkövetkező évszázadot. Ponyva, szubkultúra, esetleg mozgalom? Különféle sztereotípiákkal találkozik az, aki elmerül a tudományos-fantasztikus irodalom világában. Hol van a sci-fi tényleges helye az irodalomban? Mit gondolt Herczeg Ferenc az időgépről, a robotokról? Karinthy Frigyes a negyedik halmazállapotról, Csáth Géza az örök fiatalságról, Babits Mihály világok harcáról és a tökéletes társadalomról? Fedezzék fel velünk a magyar tudományos fantasztikus irodalom évszázados múltját, a „képzelet derült játékait”.

Beszélgetőtársak:
S. Sárdi Margit irodalomtörténész,( ELTE) a Magyar Sci-fi történeti Társaság vezetője
Veres Miklós történész -muzeológus, a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársa
Czigányik Zsolt az ELTE BTK Anglisztika tanszékének oktatója, a Gerda Henkel alapítvány kutatója a Közép-Európai Egyetemen
és Markovics Botond, írói nevén Brandon Hackett -Zsoldos Péter-díjas szerző

Felfedező – nyelvről, irodalomról, zenéről – Kossuth Rádió – február 8., szerda, 14:34

Szerkesztő: Kádár Dóra

IDE KATTINTVA visszahallgathatja adásainkat >>>

Olvasson tovább