– Habár a vizek még hidegek, a Vajdaságban már kiválthatók az idei évre érvényes horgászati engedélyek, de mind kevesebb pecás él a lehetőséggel. Felesleges pénzkidobásnak tartják, ugyanis déli szomszédunknál a vadvizeken még engedélyezett a halászat, emellett az orvhalászok is vámolják a folyók halállományát, így mind kevesebb a hal a vizekben.

– Lényegesen optimistábban tekintenek az idei esztendő elé a hazai halastavak üzemeltetői, mint ahogy a tavalyi év vége felé látták lehetőségeiket. A csapadékban gazdag január reménnyel töltötte el az ágazatban dolgozókat.

– Egyre komolyabb veszélyt jelentenek a hódok a Zala vármegyei Nagyrécsén és környékén. Nagyobb esőzések idején a falun átfolyó patak vízszintje ugyanis megemelkedik, és lakott házakat is veszélyeztet. Hiába bontják el engedéllyel a hódvárakat, a szorgos állatok két nap alatt újra felépítik azt. Bár a jogszabály szerint már ki lehet lőni engedéllyel a hódokat, úgy tűnik, ez sem oldja meg a problémát.

– Kishajós víziturisztikai megállópontok létesültek Balatonfüreden és Keszthelyen, amelyek már idén tavasszal várják a látogatókat. Az első a kemping területének egy részén, a másik a Libás strandon, ill. az ezekhez tartozó vízterületen található. Az Uniós forrásból létrehozott, csaknem 3 és fél milliárd Ft összértékű új beruházások célja a túravitorlázás, valamint a vitorlás sport átfogó fejlesztése a Balatonon.

– Az evezős vízitúrák kedvelőinek nagy élményt nyújtott korábban is, ha a Dráva folyó vizére szálltak. Ez azonban nem volt egyszerű, hiszen mivel schengeni határfolyóról volt szó számos engedélyt kellett kérni a vízügyi hatóságtól, a határőrségtől és a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságtól. Ettől az évtől egyszerűsödött a helyzet, a horvát oldalon akadálytalanul ki lehet kötni, persze a környezetvédelmi szempontokra ezután is figyelni kell.

– A taplógombák erdei fák törzsén, gyümölcsfákon, korhadó fatörzseken, fatuskókon jelennek meg. Sok közülük kifejezetten parazita életmódot folytatnak, de vannak közöttük korhadéklakó szaprofiták is. Mit tehetünk ellenük?

– Egy magyar szabadalom alapján működő biokertészet működik Besenyőtelken. A melegházon alapuló gyógynövény-, zöldség- és gyümölcstermesztő mintagazdaság, nemcsak sikerélményt ad, komoly bevételt is jelent az önkormányzatnak. A több mint 160 millió forintos beruházás eredményeként háromezer négyzetméteres, modern számítógéppel vezérelt technológiával irányítja a növényházat, amely új munkahelyeket teremt a településen. Az energiaárak emelkedésével azonban keresik a geotermikus fűtési lehetőséget.

– Tavaly is megtörtént -immár 16. alkalommal az országos kukorica posztregisztrációs fajtakísérlet. Kukoricahibrideket teszteltek különböző termesztési körülmények között azért, hogy a szerzett tapasztalatok alapján segítséget tudjanak adni a termesztőknek: az ország különböző pontjain milyen hibridet érdemes termeszteni. Fontos is ez a tudás, hiszen a tavaly rendkívüli aszály legnagyobb kárvallottja a kukorica volt.

– Az őszi vetés nagyon reménykeltő, a kukorica sem indul rosszul a csapadékos időjárás miatt. Papp György nyírderzsi termelő, többszörös kukorica termesztő győztes a kukorica vetőmaggal kapcsolatban azt mondja: húsz éve egy fajtát használ, bevált, nem változtat.

– Ebben az időszakban a mezőgazdasági területek számára a legideálisabb az lenne, ha földeket hó takaró fedné be, amely megvédené a vetést a fagytól, és lenne tartalék víz tavaszra is. Bár az elmúlt hetekben az országban többször és több helyen is havazott, a szántóföldek messze vannak a hótakarótól és az ideális téli állapottól. De milyen állapotban vannak a vetések, okozott –e gondot az elmúlt időszak csapadékos időjárása?

Hajnal-táj – Kossuth Rádió – február 3., péntek 5:00

Szerkesztő: Gergácz Anikó
Műsorvezető: Juhász Zsolt

IDE KATTINTVA visszahallgathatja adásainkat >>>