Hajnal-táj: Merre tovább a magyar kukoricával?

A január 31-i adás tartalmából.
 

– Merre tovább a magyar kukoricával? Jelenleg keresletcsökkenés látható a terménypiacokon, ez vezet az árak zuhanásához. Közben a csökkenő termelés is látható, ami hosszabb távon a készletek szűküléséhez vezet, amely lassan majd újra felfelé viheti a terményárakat. Vajon hol hagynak fel a termesztésével és milyen takarmányokban lehet helyettesíteni a kukoricát?

– Hangtár

– Hazai gének – tűrőképes és szelíd: borzderes szarvasmarha

– Állatvédelem
Az interneten egyre-másra szaporodnak az állatbarát csoportok és a kedvenc állatokat bemutató házi videók. Ezek között gyakran találni olyan felvételeket, amelyeken babákat szagolnak nagy méretű kutyák, kisgyerekekkel játszanak ilyen-olyan háziállatok. Mindez azt mutatja a kezdő gazdáknak, hogy bátran odaengedhetik az állatokat a kicsikhez. Állatvédők azonban arra figyelmeztetnek, hogy ha nem ismerjük eléggé az állatunk viselkedését, ebből igen nagy baj is lehet. A statisztikák ezt erősítik: a kutyaharapást elszenvedő gyerekek túlnyomó többségét a család kedvence támadja meg.

– Tatabányára hívták Mancs gazdáját, segít a munkakutya-képzésben
Egyiptomtól Olaszországig természeti katasztrófák, balesetek élvonalában dolgozott egykor a hős németjuhász, Mancs. A miskolci Spider Mentőcsapat büszkeségét talán most sem kell bemutatni senkinek, örökségére építve pedig ma már hazánkban is egyre magasabb színvonalú a munkakutyák képzése. Mancs gazdája Lehoczki László is számos önkéntes szervezettel ápol szoros kapcsolatot, legutóbb a Tatabányai 4×4 Terepjárós, Polgári Védelmi és Önkéntes Tűzoltó Egyesület meghívásának tett eleget. Drekszler Anna

– Az első karbonmentes vállalat zalai
Egy nagykanizsai cég lett Magyarország első karbonsemleges munkaruházatot gyártó és forgalmazó vállalata. A kft. európai uniós források felhasználásával, karbonsemleges partnerek választásával és új technológiák bevezetésével gyakorlatilag nullára csökkentettet a szén-dioxid kibocsátást. A vállalat most további fejlesztéseken dolgozik. Csöndör Balázzsal, a Minerva Team Kft. igazgatója-tulajdonosával Varga Tünde beszélgetett.

– Környezetbarát díj a pétervásárai bánya
Egy bánya is lehet környezetbarát: dekarbonizációs díjat kapott a pétervásárai AXIS BENTONIT Ásványianyag Feldolgozó, Forgalmazó és Szolgáltató Kft. 2005 óta foglalkoznak agyagásvány bányászattal és feldolgozással, saját bányával rendelkeznek. Minőségi változást a 2019-es év hozott, amikor alapanyaguk gyógyiszap minősítést kapott, azóta Magyarország 6. gyógyiszapja lett. Tavaly adták át az új földgázmentes gyártó üzemet, ahol a felhasznált energia nagy részét napelemmel állítják elő, az új üzemegységében mennyezeti infrapanel biztosítja a fűtést, plusz hőszivattyúként működő légkondicionáló is üzemel. Az Országos Vállalkozói Mentorprogramban fenntarthatósági mentorként segítik más vállalkozások érvényesülését. Pilisy Csenge riportja.

-Régi almafajták Bozsik gazda rovata
Régi, magyar almafajták beszerzése, szaporítása, a régi értékek megőrzése, hallgatói kérdés alapján. Dr. Szani Zsolt, a NÉBIH alma témavezetője. Az ötletes és találó népnyelv azokat a gyümölcsfajtákat nevezi „nosztalgia” fajtáknak, amelyek valamikor divatosak, széles körben ismertek voltak, de időközben valamilyen okból háttérbe szorultak és feledésbe mentek. Számos ilyen almafajta van, mint például a Téli arany parmen, a Húsvéti rozmaring, a Batul, a bőralmák stb. Ezek érdemesek arra, hogy a kiskertekben helyet kapjanak, mert jellegzetes zamatúak és kevés vegyi növényvédelem mellett is kielégítően teremnek. Ha az internetes keresőbe beütjük az adott alma fajta nevét, és azt, hogy oltvány, akkor megjelennek azoknak a faiskoláknak a nevei, amelyek forgalmazzák, az adott fajtákat. Sok esetben ez párosul a csomagküldő szolgálattal. Nagyon sok faiskolai áruda március elején fog újra kinyitni, mert most téli szünetet tartanak.

– Zöldségek, és élelmiszerek eus riasztó rendszere – tavaly 200szor riasztottak Kulik Bence
A tavalyi évben mintegy 200 termék ügyében kellett intézkedni az uniós élelmiszerlánc riasztási rendszer adatai alapján. Az esetek 86%-a külföldi előállítású árut érintett. A hazai riasztások elsősorban baromfihúshoz és abból készült termékekhez, zöldségekhez és gyümölcsökhöz, fűszerekhez, valamint étrend-kiegészítőkhöz kapcsolódtak.

– Keresletcsökkenés? Csökkenő termelés? MI lesz a kukoricával?
Jelenleg keresletcsökkenés látható a terménypiacokon, ez vezet az árak zuhanásához. Viszont emellett csökkenő termelés is látható, ami hosszabb távon a készletek szűküléséhez vezet, amely lassan majd újra felfelé viheti a terményárakat. Ha majd visszatér a kereslet-kínálat elve az árak alakulásában, akkor elképzelhető egy lassú áremelkedés. Ez érinti a kukoricát is. A magyar kukoricaigény általában 4,5 millió tonna évente, ennyire van szüksége a feldolgozóiparnak, az állattenyésztésnek és az élelmiszeriparnak. Most valószínűleg a feldolgozók igénye csökkent valamelyest a recessziós félelmek miatt, de azért így is 4 millió tonna körüli lenne az igény. Reng Zoltánt, a Hungrana vezérigazgatóját kérdeztük

– Hungarikummá válhat a Hajdúliszt?

– Ha farsang, akkor fánk – fánksütés Sopronban
A jó magyar liszt kiváló alapanyaga a farsang kedvelt édességének, a fánknak. Állítólag Maria Antoinette evett egy utcai árustól fánkot és ő vitte be az udvarba, de vajon mióta sütik lisztből, élesztőből a farsangi finomságot? Valószínű, hogy a főhercegnő előtt is volt már fánk, az 1400as években pl. sósan, később, a kalácshoz hasonlóan, édesen fogyasztották a paraszti portákon. Mi, magyarok, valószínűleg Bécsből „kaptuk” a receptet és azóta ennek az időszaknak kedvelt finomsága lett. Ráadásul a jó minőségű magyar liszt jó alapanyaga a fánknak. Cziráki Viktória egy soproni cukrászt keresett fel, aki ilyenkor rengeteg fánkot készít.

Hajnal-táj – Kossuth Rádió – január 31., kedd 5:00

Szerkesztő : Bicsák Eszter

IDE KATTINTVA visszahallgathatja adásainkat >>>

Borítókép: unsplash

Olvasson tovább