A jelen nehézségei ellenére is tudott biztonságos mennyiségben és minőségben élelmiszert előállítani a magyar agrárium idén. Erről Farkas Sándor, az Agrármisztérium miniszterhelyettese beszélt Siófokon, az „Agrárszektor konferencián. Ugyanakkor a súlyos aszály nem csak a figyelmet irányította az ágazatra, hanem immár azt is egyértelművé tette, hogy új szemléletű vízgazdálkodás nélkül, a klíma változása még komolyabb kihívások elé állítja a mezőgazdaságot…
Vajdaságban az év első kilenc hónapjában még nagy volt a kereslet bárányra, viszont az elmúlt hetekben az ára közel 400 forinttal csökkent, illetve a exporttal is gondok vannak. Nagyobb létszámú állományt várhatóan csak februárban tudnak Vajdaságból kiszállítani…
Míg az anyaországban főként a húsáért tenyésztik a bivalyokat, Erdélyben még mindig fejik, és a tejüket használják fel leginkább. Most pedig egy határokon átívelő együttműködés körvonalazódik az erdélyi és a magyarországi bivalytenyésztők között, amelynek keretében az elméleti tapasztalatcserén túl az állomány genetikáját is javítanák bivalybikák cseréjével…
GEOfood elismerést kapott a Mátrai Bivalyrezervátum. Az elismerést azok a fenntartható helyi termékek kaphatják meg, amelyek egyedülálló geológiai területről származnak. A nemzetközi védjegyet jelenleg a világon 100-150 vállalkozó, Magyarországon pedig 4 kézműves termelő és két étterem használhatja….
Magyar termékek a világ legjobb sajtjai között. Az idei World Cheese Award nyertesei közt találjuk az Etyeki Sajtmanufaktúra több termékét is: két sajtjuk bronz, Etyeki Éji Sudár fantázianevű finomságuk pedig supergold díjat kapott….
A törökbecsei Sóskopót a szerb kormány 2011-ben szigorúan védett területté nyilvánította. Az ország egyik utolsó megmaradt szikes, sós vizű mocsaránál ritka madarak költöttek a közelmúltig és a hideg elől délre húzódó darvak és vadludak is itt éjszakáztak hónapokon át. A több éve tartó aszály következtében azonban a sekély vizű tó kiszáradt, így többé nem jelent védelmet a madaraknak, amelyek elhagyták a vidéket…
Úgy tűnik sejtették a horgászok, hogy változni fog a horgászjegyek ára, az államié elfogadhatónak tűnik, azonban a horgászegyesületeknél és a sajátkezelésű tavaknál már talányos, hogy mennyit emelnek. Zsoldos Barnabás elsőként Fesztori Sándort, a MOHOSZ alelnökét, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Horgászszövetség ügyvezető igazgatóját kérdezte…
Nehéz évet zárnak a halgazdaságok, a tavak negyedét egyáltalán nem tudták feltölteni vízzel. A forró nyár mellett a magas takarmányárak is nehezítették az idei termelési évet. Bár országos halhiány alakult ki, de lesz elég élő-, és feldolgozott hal a boltokban karácsonykor, azonban drágább lesz a hal, mint tavaly…
Büdös vízre panaszkodnak a lakók Feldebrőn, szerintük „klórszagú” a víz. Azt mondják: hiába fizetik rendesen a számláikat, van, hogy napokig nem merik meginni, ami a csapból folyik. A Heves Megyei Vízmű félévente tisztítja, fertőtleníti az ivóvízhálózatot Feldebrőn, Aldebrőn és Tófaluban. A november eleji munkálatok után a helyiek még napokkal később is azt érezték, hogy uszodára emlékeztető szagú víz folyt a csapokból…
IDE KATTINTVA a teljes adás visszahallgatható!
Hajnal-táj – Kossuth Rádió – december 2., péntek 5:00
Szerkesztő: Füredy Zsolt
A belépéssel kijelenti, hogy elolvasta és elfogadta az Adatkezelési nyilatkozatot.