– Az idei mezőgazdasági év nagy vesztese a kukorica. Csongrád megyében, ahol a legnagyobb volt az aszály és a forróság, több helyen a 7-8 tonna hektáronkénti termésátlag helyett 2-3 tonna alatti eredmények születtek. És megjelent az aflatoxin is a kevéske termésen. A takarmányokba bekerülő aflatoxinos kukorica legutóbb egy Győr-Sopron megyei tejüzemben okozott galibát. A Nébih tegnapi közleményében arról számolt be, hogy a határértéket kb. 10 százalékkal lépte túl a penészgomba toxinja a vizsgált tejekben…

– 110 forint is lehetne egy tojás, ha nem lenne rajta ársapka. A magyar tojásexport minimális, a hazai tojástermelők pedig a magyarországi igények nagyjából 80 százalékát képesek kielégíteni. Viszont ilyen magas villany- és gázárak mellett előfordulhat, hogy több kisebb tyúkfarm bezár a következő hónapokban…

– Miként élhető túl a válság, mi vár a gazdaság szereplőire, és ebben a helyzetben milyen segítségre számíthatnak egyebek mellett az agrárium résztvevői? Ezekre a kérdésekre próbál választ adni egy nemrég indult konzultációsorozat, ahol a gazdaság különböző szereplői számolnak be tapasztalataikról, a túlélést segítő tanácsaikról…

– Melyek a klímatűrő fenyők? Az ezüstfenyő tűri legjobban a hazai klímát, pedig amerikai eredetű növény. De ma már van hazai nemesítésű ezüstfenyő is. A lucfenyő és a „Nordmann” viszont inkább a párás klímát kedveli. Az idei rendkívüli szárazság és az aszály is azt bizonyítja, hogy a szárazságtűrő fenyők, mint az ezüstfenyő jelenthetik a megoldást, ha sokáig szeretnénk gyönyörködni az ünnepekre vásárolt gyökeres fenyőben…

– Az élő fenyő varázsa pótolhatatlan – erre hívják fel a figyelmet a somogyi termelők. A megye igazi fenyő nagyhatalomnak számít, a hazai piacokon a tűlevelű növények mintegy 80 százaléka innen származik. A NAK somogyi elnöke pedig azt mondja: le kell számolni azzal a tévhittel, hogy az élő fenyő vásárlása nem környezettudatos magatartás…

– Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy milyen komoly problémát okozhatnak az összegyűjtött avarkupacok elégetésével. A levegőt is szennyezzük, és nem tudhatjuk, hogy mi rejtőzik a meggyújtott levelek alatt. A téli álomra húzódó sünök védelmére szólít fel a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, ugyanis az óvatlanul elvégzett őszi kerti munkák veszélyeztethetik az emlősöket…

– Ismét veszett rókát találtak az elmúlt hét végén az ukrán határ közelében, magyar területen. Ezzel már három róka és egy kutya veszettségét igazolták az elmúlt hetekben itthon, ami aggodalomra adhat okot, főként, hogy a kutyák évenkénti oltását sokan elhanyagolják. Pedig a veszettség a legrettegettebb állatról emberre terjedő betegség, amely ha már tüneteket mutat, halálhoz vezet. Benkő Andrea összeállításában elsőként Pallos László országos állatvédelmi főfelügyelő, a NÉBIH Állat-egészségügyi és Állatvédelmi Igazgatóságának igazgatóhelyettese számol be a történtekről…

– Tatán zajlott hazánk egyik legnagyobb természetvédelmi fesztiválja. A Vadlúdsokadalom nem csak a madárvonulás rejtelmeibe engedett betekintést, hanem számos, a környezet védelme iránt elkötelezett szervezet is bemutatkozott a rendezvényen. A vadludak akár 7000 kilométert is megtesznek a túlélés és a táplálék reményében, hogy a tatai Öreg- tóhoz hasonló nyugodt, biztonságos éjszakázó helyeken akár 40-50 ezres tömegben gyűljenek össze…

IDE KATTINTVA a teljes adás visszahallgatható!

Hajnal-táj – Kossuth Rádió – november 29., kedd 5:00

Szerkesztő: Füredy Zsolt

Tovább a műsoroldalra >>>