Hajnal-táj: Mennyi az annyi, ha tűzifát vásárolunk?

A november 25-i adás tartalmából.
 

Jákob Dániel hortobágyi juhász mesél a hortobágyi sinka fajtáról, a XX. század magyar terelőkutyákról. A hajtási ösztön a vérükben van. P. Nagy János Juhásztól megtudjuk mi az a kutyáztatás, amire ritkán van szükség, a juhok nyugalma fontos, hogy legelhessenek és gyarapodjanak.

Drónos polgárőrök Baranyában
Az országban elsőként Baranyában alakult meg a polgárőrség légi felderítő szolgálata. A kezdeti idegenkedés után hamar bebizonyosodott, hogy nagyon nagy szükség van munkájukra főleg a nehezen megközelíthető területeken például eltűnt személyek utáni kutatás során. Siklóernyővel és motoros sárkánnyal kezdtek, de ezeket lassan kiszorítja a sokkal gyorsabban bevethető és mindig kézénél lévő drón. Ma már napi szinten használja a szervezet, háromszáz drónpilótája van a polgárőrségnek az országban. Akik kezelik ezeket az eszközöket szigorú vizsgát tesznek előtte mondta el Cseh László a Polgárőr Egyesületek Baranya Megyei Szövetsége elnöke.

Cseke-tó Tata Hajnali csali
Eredményes évadot zárt a Tatai Sporthorgász és Környezetvédő Egyesület. A térség egyik legnépszerűbb horgászparadicsoma festői környezetben, az Angol kerti Cseke- tavon működik. Az aszály okozta nehézségek ellenére az állomány minőségét is sikerült megőrizni- ez derült ki a 12, sikerrel megrendezett verseny tapasztalataiból is.

Nem volt elég víz, drága az energia – kevesebb a hal, de ünnepre lesz elég
A magyarok halfogyasztásának 60-70%-át a karácsonyi ünnepi időszak teszi ki, bár volt egy kisebb fellendülés a halfogyasztás terén az elmúlt években, ám a megemelkedett árak miatt újra visszaesett a hal kereskedelmi forgalma. Az ágazatot az elszabadult energiaárak mellett a takarmányárak folyamatos emelkedése és a mögöttünk álló rendkívül aszályos nyár is sújtja. A termelők és a halkereskedők jelenlegi helyzetéről és az előttünk álló ünnepi időszak kínálatáról Hernitz Tiborral, a Vidra Kft üv igazgatójával beszélgetett GE.

Több teret a Tiszának – vízügyi konferencia
A Tiszai árvízi védekezésben segít a hamarosan elkészülő fejlesztés Kisköre és Szolnok között. Tizennyolc milliárd forintból töltéseket helyeztek át, mezőgazdasági munkákat végeztek azért, hogy a Tisza több területet kaphasson vissza. Az alapot a 2000-es árvíz adta, amely nagy meglepetéseket hozott. A Közép-Tisza legnagyobb árhulláma vonult le akkor, 8,2 milliárd köbméternyi víz folyt le és csaknem egy hónapig volt III. fokú készültség. Az ilyen árvizek biztonságos levezetését segíti a beruházás sorozat. Pilisy Csenge riportja. (megszólaló: Fazekas Helga, a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kötivizig) árvízvédelmi szakágazati vezetője, Fejes Lőrinc kiskörei szakaszmérnök)

Bozsik növényvédelmi rovat
Komposztálás és a fertőzött levelek. Hallgatónk kérdezi: Lehet-e a fertőzött lombot, például a lisztharmatos leveleket komposztálni? Mely kórokozó gombák semmisülnek meg a talajban, ha a komposztálási hőmérséklet, a lassú égés során eléri a 60 fokot, és mely kórokozók élik túl? Hogyan lehet megszabadulni az ilyen ellenálló kórokozó gombáktól? Hogyan védekezzünk a lisztharmat ellen, ha a rózsán és az almafán is megjelent?

Az ellátás nincs veszélyben, de az árak igen – kertészeti tájékoztató
Vége az olcsó élelmiszerek korának. A megnövekedett nitrogén-, alapanyag- és energiaárak nem kímélik a kertészeti szektort sem, a szakértők folyamatos drágulásról beszélnek, de a magyar piaci zöldség ellátás nincs veszélyben. Kulik Bence információi.

Műtrágya helyett szennyvíziszap?
Hódmezővásárhely külterületén , Batida környékén található Varga József egyik földtáblája, amelynek az a különlegessége, hogy szennyvíziszappal javítja, táplálja földjét. A gazdálkodó ötfajta szántóföldi növényt termeszt, a szennyvíziszappal történő talajjavítás következtében kevesebb műtrágyát kell használnia. Ha ennyire jó a szennyvíziszap, akkor vajon mi az oka annak, hogy egyelőre kevesen alkalmazzák. Nagy Margit összeállításában először Varga József földére látogatunk el.

Mennyi az annyi, ha tűzifát vásárolunk?
A legáltalánosabb tüzelőanyag hazánkban a tűzifa, melyet az ember évezredek óta használ fűtésre. Szem előtt kell tartanunk azonban azt, hogy a különböző fafajták nedvességtartalma erősen befolyásolja, hogy az adott tűzifa mennyire ég jól. A frissen kidöntött fa körülbelül 50 százalékos víztartalommal rendelkezik, ezért nedves fával nem érdemes fűteni. Rafai Emőke riportját hallgatják.

Már vágják a karácsonyfát Zalában
Elkezdték kivágni a karácsonyfának szánt fenyőfákat Zala megyében. Jelenleg azokat a fákat termelik ki, amiket kereskedőknek visznek el. Nemespátrón minden család foglalkozik fenyőfa termesztéssel, így november végétől szinte az egész falu szabadságon van és dolgozik az ültetvényeken. A termelők szerint idén 20 százalékkal lesz drágább a karácsonyfa. Varga Tünde Nemespátró polgármesterével, Győrffy Balázzsal beszélgetett, aki egyébként őstermelőként fenyőfát is termeszt.

IDE KATTINTVA a teljes adás visszahallgatható!

Hajnal-táj – Kossuth Rádió – november 25., péntek 5:00

Szerkesztő: Bicsák Eszter

Tovább a műsoroldalra >>>

Borítókép: pexels

Videó ajánló

Olvasson tovább