Aldebrőt a rézkortól napjainkig szinte folyamatosan lakták, de a török uralom idején elnéptelenedett. 1743-ban gróf Grassalkovich Antal újratelepítette. 2017 és 2019 között háromszor nyerte el a hazánk legkedveltebb borvidéki települése címet. Alapításának 278. évfordulóján eperfát ültettek minden családnak, hogy jelezzék a falu egységét, összetartását.
Megújult és bővült a lenti termálfürdő gyógyászati részlege, miközben korszerűsödtek a belső medenceterek, illetve a kiszolgáló egységek is az elmúlt két évben, 2,4 milliárd forintos vissza nem térítendő állami támogatásból megvalósult beruházás révén.
Tűzoltó hajót kapott Szeged és térsége. St.Flórián volt a neve a Tisza- tavon, a Tiszán még egyelőre nem tudják, hogy mi lesz a neve annak a tűzoltó hajónak, amit másfél hete szállítottak Szegedre. A Szegedi Vízimentő és Tűzoltó Szakszolgálat munkatársai már régóta szerettek volna egy tűzoltó hajót, mert az ártéri tüzeket gyakran a tűzoltóautók nem tudják megközelíteni. Mostantól azonban ez megoldható azon a kb 10 km-es folyószakaszon, illetve az azt kísérő ártéren, ahol a vízijármű szolgálatot teljesít.
Mikor ültessük el az amarilliszt, vagyis másik nevén a lovagcsillagot, hogy az ünnepekre szépen kivirágozzon? Hogyan ültessük el? Hogyan öntözzük? Kell-e sötétben tartani vagy sem? Mikor és hogyan pihentessük, hogy jövőre is újra virágozzon? Tanácsok Bozsik gazda rovatában.
Úgynevezett medvelegelőt ültetnek a Békás-szoros Nagyhagymás Nemzeti Park területén található Gyilkos-tónál, így próbálják elterelni a vadakat a tavat látogató turisták közeléből. A Gyilkos-tó és környékén számos fejlesztés valósult illetve valósul meg, amellyel a természeti értékeket szeretnék megóvni és javítani.
A 90-es évek első felében elszórtan jelent meg egy-egy példánya Magyarországon, mára azonban annyira elszaporodott az aranysakál, hogy a vadgazdálkodásban is problémákat okoz. Alkata, jó alkalmazkodóképessége és vadászati módszere miatt a rókát is kiszorítja élőhelyéről. Vadászani lehet rá, de csapdázása is hasznos lehet.
Javában tart az őszi erdősítés az Egererdő Zrt. területén. Bár a munkálatok nagyobb részét tavasszal végzik, az idei aszályos időjárás megnehezítette az erdészek dolgát. Alkalmazkodniuk kell a klímaváltozáshoz, szárazságtűrő fafajokat kell ültetniük. Évente 100 milliót fordítanak erre, de az erdőfelújítás költségei összességében elérik a 400 millió forintot is.
Nemcsak az állami erdőkben, de a magán erdőkben is javában tart az erdősítés. A Nyírségben a futóhomokot az akácfával kötötték meg, így lett az alig termő homokon a szerszámfája, tüzelője, méztermelője az ott élőknek. A térségben vannak, akik ma az akác telepítésében gondolkodnak, de más haszon fát is ültetnek.
2023-ban a vénic-szil az év fafaja. 1996 óta minden évben megválasztják az év fafaját. A mozgalom célja hogy minél többen ismerjék meg a hazánkban honos fafajainkat. A Vénic szil az árterekhez kötődő szilfajunk, amelynek élettere a folyószabályozások, az ártéri ligeterdők java részének kiirtása, a megmaradottak egy részének átalakítása miatt lényegesen lecsökkent.
IDE KATTINTVA a teljes adás visszahallgatható!
Hajnal-táj – Kossuth Rádió – november 21., hétfő 5:00
Szerkesztő: Gergácz Anikó
Műsorvezető: Juhász Zsolt
A belépéssel kijelenti, hogy elolvasta és elfogadta az Adatkezelési nyilatkozatot.