– Még véget sem ért az I. világháború, 1917-ben már törvény rendelkezett arról, hogy a települések emlékezzenek meg a haza védelmében elesett lakosokról. 1922-32 között avatták fel a legtöbb emlékművet a nagy háborúban elesettek emlékére.

– Évek óta küzdenek a vízimadarak etetése ellen a madár- és természetvédelmi hatóságok, szervezetek. Az alapvetően jó szándékú emberek nincsenek tudatában annak, hogy ezen állatok etetése felesleges, sőt egyenesen káros. riportját hallhatják.

– Ma már a mértékadó vadász szakemberek állítják a vaddisznó állományának drasztikus csökkenése maga után hozta a gím- és a dámszarvasok állományának növekedését. Úgy tűnik a beregi térség után a nyírség is teritóriumává válik a gímszarvasnak. A lónyai erdőrengeteggel szemben a Tisza szemközti partján a Ricsikai erdőben és az árteren kapitális agancsú bikák kerülnek terítékre.

– Északi határunk mentén számos izgalmas kirándulási célpontot kereshetünk fel ebben az időszakban is. A Novohrad-Nógrád Geopark vulkanikus képződményeiből az országhatárt átlépve is találunk érdekességeket bőven. Például a Medves-fennsíkot északról karéjozó hegyeket, amelyek legfiatalabb vulkánjaink, s tanúhegyei egy évmilliókkal ezelőtti világnak.

– Michelin-csillagos éttermet egyelőre nem találtak a bírálók a Balaton térségében, de a hat Bib-Gourmand minősítésű hazai étterem közül négy a Balaton parton van. E minősítés egyik ismérve a kiváló ár-érték arányú szolgáltatás. E négy étterem közül kettő Balatonfüreden, – a Mór24 és a Sparhelt – egy Balatonszőlősön,- a Casa Crista – egy pedig a déli parton, Balatonszemesen van. Rikli Ferenc a szemesi Kistücsökben járt.

– Bozsik József gazda válaszol hallgatóink kérdéseire – Klímatűrő növények vagy mégsem. Az egyik bírja a hazai klímát, a másik pedig nem. A mahónia hazánkban is szépen díszlik. A sírkertek egyik jellegzetes növénye, elsősorban klímatűrő képességével, és árnyéktűrő képességével tűnik ki. A mahónia Oregonban őshonos, az Egyesült Államokban, csakúgy, mint az Oregoni hamisciprus. Ezt a két növényt mutatjuk be, melyek eltérően reagálnak hazánk időjárására.

– Alkalmazkodva a járvány okozta kihívásokhoz, egy fiatal házaspár egyedülálló kezdeményezést talált ki: több ezer birsfájuk egy részét lakossági fogyasztóknak adják örökbe, akik a távolból is nyomon követhetik gyümölcsfájukat, és a termést pedig saját maguk is leszedhetik. A Dunakömlő közelében található több, mint 4 hektáros területen 2014 óta foglalkoznak birstermeléssel, ám sokáig csak a nagyipari szereplők számára. Idén nyitottak a lakosság felé, és kezdték el az örökbefogadási programot, amelyre az ország minden pontjáról jelentkeztek már családok, magánszemélyek. Forrai Mária járt a birtokon, ahol Matus Dórával, a birtok egyik gazdájával beszélgetett.

– Csiperke és rókagomba, laska, szegfű, őzláb. Ezekkel a fajokkal találkozhatnak a leggyakrabban a kirándulók, ha ősszel túracipőt húznak. Bár a természetjárással egybekötött gombagyűjtés csábító hétvégi program, megfelelő fajismeret hiányában könnyen bajt okozhat. Ezt szerette volna megelőzni a Zöld Sziget Kör Természetvizsgáló Közhasznú Egyesület, amikor az első Gombaismereti túrát megszervezték a Tardoshoz közeli Gorba tető és Agostyán között.

– Fákat, bokrokat és virágokat is ültettek a kaposvári Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola udvarán. A zöldítés egy igazi közösségi összefogás eredménye, hiszen a kezdeményező ÖkoVár Egyesület mellett helyi vállalkozások és a MATE Kaposvári Campusa is támogatta az akciót. A cél, hogy a fiatalok minél előbb elsajátítsák a zöld szemléletet, épp ezért a diákok maguk is tevékenyen részt vettek az ültetésben

– Ültetik az első fákat, kezdődik a debreceni véderdő telepítése. Összesen 4 helyen megközelítőleg 50 hektáron, ezzel jelentősen növekedni fog az erdősített területek nagysága Debrecen határában és tisztább lesz a levegő, csökken a szállópor.

– Jelentős erdősítés volt Borsodban, többek között a nyári erdőtüzek miatt. A július 1-én, Jávorkút közelében keletkezett tűz után egy-két nappal fagypont körüli hőmérsékletet is mértek a töbrökben, ezért a kialakítandó célállományok, illetve azok fafaj-összetételének meghatározása is összetett feladat. Olyan – a természetes folyamatokhoz legközelebb álló – megoldást kerestek, amivel a lehető leggyorsabban segítjük hozzá a tájat a megújuláshoz, az erdőt az újjáéledéshez. Ennek érdekében őshonos fafajokból álló, elegyes, állékony, a termőhelynek és a változó klímának megfelelni tudó, a jövőben is megújulni képes, változatos erdő kialakítása a cél.

IDE KATTINTVA a teljes adás visszahallgatható!

Hajnal-táj – Kossuth Rádió – november 10., csütörtök 5:00

Műsorvezető: Gergácz Anikó
Szerkesztő: Gyarmati Péter

Tovább a műsoroldalra >>>