– Városi séták sorozat. A világ leghíresebb esernyőit, a cherbourgi esernyőket nem Óbudán restaurálták a kiadós (filmes) eső után, de ha netán egyszer mégis ott végeznék, Kovács Lászlóné, Ani azokat is megjavítaná. A tízemeletes fővárosi panel árkádjai alatt lévő esernyőjavítójában nincs lehetetlen feladat: amit meg lehet menteni, azt meg is menti. Évtizedek óta szereli, csavarozza, varrja a megkopott, szakadt, törött esernyőket, közben pedig hallgatja az olykor csak beszélgetni vágyó eső-károsultakat.

– Talapzatával együtt nyolc méter magas „Betegek gyógyítója” Mária-szobrot állítottak Kisgyőr-Mocsolyástelepen. A Bükkben, Miskolctól nem messze található településen szó szerint úton-útfélen találkozhatunk faragott szobrokkal, a látvány egyre több turistát vonz a faluba. Az idén a Parlament előtti Betlehemet is a kisgyőriek faragták ki.

– A sport köztudottan erős közösségformáló erőt jelent. Egészen más azonban mindez egy nagyvárosban, mint egy picike faluban, ahol egyébként sport nélkül is jóval többet mozognak az emberek. A körülbelül 550 lelket számláló Veszprém megyei Küngösön sokkal inkább a közösség megteremtésének az eszköze ez, és itt nemcsak a sportolókra, hanem akár a közönségre is gondolhatunk. Felszeghy Csaba riportjában még a kakas is megszólalt, ő is közbe akart szólni.

– Eddig nem volt mindenütt szennyvízelvezetés a gyöngyösi járásban, ezért három évvel ezelőtt összefogott három heves megyei település, és együtt pályázott a fejlesztésre. Már a tesztüzem zajlik, csaknem 5 milliárd forintból kiépült a szennyvízelvezető- és kezelőrendszer Tarnamérán, Nagyfügeden és Boconádon. A Széchenyi 2020 programban a fejlesztés teljes költségvetésének 85 százalékát fedezte. A fennmaradó forrást a magyar állam fedezte.

– Bozsik József gazda válaszol hallgatóink kérdéseire. Szerda reggeli műsorunkban az őszi lombszíneződés növényélettani magyarázatával és a genetikailag színes levelű dísznövények bemutatásával készülünk. A piros levelű, és tarka levelű színváltozatok, mind-mind genetikai adottságok, erre is nemesítenek a kutatók, hogy ilyen különlegesek legyenek.

– Cukorhiány alakult ki a boltokban, közölte a Cukorrépa Termesztők Országos Szövetségének elnöke. Jelenleg Magyarország nem tud elég cukrot előállítani, az importnak pedig nem kedvez a nemzetközi helyzet. Erről kérdeztük a szakértőt.

– A nyáron a befőzési idény kellős közepén cukorhiány volt Szerbiában, később a friss, majd a tartós tej is eltűnt az üzletek polcairól. Most rendeződött a cukor- és tejellátás országszerte, a boltok polcai megteltek, de ezzel együtt jelentős áremelkedés tapasztalható.

– Beállt a mézpiac, nehéz külföldre eladni az egyébként kiváló minőségű magyar terméket. Igaz, a hazai termés éppolyan kétféle, mint idén sok minden: a nyugati országrészben egészen jó volt a termés, míg a keletit jobban sújtotta a nyári aszály. A nemzetközi mézpiacon azonban a legnagyobb gondot az okozza, hogy a háborús ukrán területekről már megindult a hatalmas mennyiségű mézszállítmány, amit a kb 400ezer! ukrán méhész állított elő. Aki tehát eladna, jobb, ha vár, ugyanis aligha értékesíthetne most jó áron. Magyarország évente nagyjából tízezer tonna mézet fogyaszt.

– Folyamatos a kormorán gyérítése a Tisza mentén. A kárókatona néven is ismert védett madár nagy pusztítást tud végezni a halállományban, így nehéz az egyensúlyt megtalálni, mikor gyéríthető és milyen mértékben az eredetileg Észak-Európából származó vízimadár.

IDE KATTINTVA a teljes adás visszahallgatható!

Hajnal-táj – Kossuth Rádió – november 9., szerda 5:00

Műsorvezető: Gergácz Anikó
Szerkesztő: Gyarmati Péter

Tovább a műsoroldalra >>>