– Az idei Magyarország legszebb birtoka versenyt első alkalommal kiszélesítették a határon túli területekre is. A szakmai zsűri véleménye szerint a Délvidéken az ürményházi Bíró családé lett a legszebb birtok. Ennek köszönhetően a dél-bánáti település híre eljutott az anyaországba is.

– A magas energiaköltségek nem teszik lehetővé a Miskolci Nemzeti Színháznak, hogy januártól tovább működjön. Talán decemberig tudja kifizetni a rezsit. Pedig a színház jövőre 200 éves. Akkor adakozásból épült az ország elő kőszínháza. Most a vezetők ismét a közönségre, a miskolciakra számítanak. Arra kérik a színház szeretőket, hogy adakozzanak, hogy működni tudjanak. Erről tartottak tájékoztatót, ahol elsőként Béres Attila igazgató beszélt B. Tóth Erikának.

– Országos halhiány van, ennek a tényét érdeklődésünkre megerősítette a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi szervezet is. A belső piacokat nem érinti a veszteség, lesz elég hal karácsonykor. A háttérben több, egymást erősítő folyamat van és eközben az emelkedő takarmányárakkal is meg kell küzdeni a halgazdaságoknak. Összességében elmondható, hogy a kedvezőtlen körülmények miatt önkorlátozásba fogtak a haltermelők és folyamatosan csökken a termelésbe vont vízterületek száma.

– Nehezebb helyzetbe lehetnek idén azok a horgászegyesületek, amelyek vásárolják a tavakba a frissen telepített halakat. Év közben ugyanis a száraz forróság alaposan megviselte a halgazdaságok tavait: lecsökkent a vízutánpótlás, esetenként halpusztulás is előfordult. Emiatt drágább lehet a telepítésre szánt halivadék is. Hogy befolyásolja mindez a horgászok fogási lehetőségeit? Ezt kérdezte Rikli Ferenc.

– Folytatjuk az emlékezés virágairól, növényeiről szóló tegnap kezdett beszélgetést. A 60. kertészeti podcast, vagyis a temetői virágok és növények című részből ez a második fejezet, és ezen belül a 04. részt hallhatjuk. Ma is az örökzöldekről beszélnek a szakértők.

-Zalaegerszeg botfai városrészének egyik sajátos területe a Mindszenti Ifjúsági Ház parkja, ahol az évszázados fák gazdag növényi és állati életközösségeknek adnak helyet. Itt már óvodástól, általános iskolás korig ismerkedhetnek meg gyerekek többek között a madárvilággal, gyűrűzések során, s ráirányulhat figyelmük a környezetünk változására is. Illyés Zoltán biológussal, a ház vezetőjével Rikli Ferenc beszélgetett.

– Évszázadok óta jól ismerik a szőlészek – borászok, hogy milyen szőlőből, milyen bor készül, s hogy mely talajba milyen szőlőtőke való. Van, ahol tudják és van, ahol nem…. Az utóbbinál a tudomány siet a tapasztalathiány segítségére, mégpedig a geológiai és talajtani vizsgálatok. A szegedi geológusok eredményeit 2020-ban a New Yorker c. újság is közölte. Itthon viszont a közelmúltban látott napvilágot az a szemlélet, amelyet a Szegedi Tudományegyetem Földrajzi és Földtudományi Intézetének vezetője Pál-Molnár Elemér és csapata próbál meghonosítani a hazai szőlő-és bortermő vidékeken. Nagy Margit riportja.

– Fiatal gazdálkodók és családok hoztak létre az utóbbi években olyan termelői közösségeket, amelyek a klasszikus megfogalmazás szerint a termőföldtől az asztalig szervezik meg a minőségi, hazai alapanyagok eljuttatását a vásárlókhoz. A főváros környékén több ilyen kezdeményezés is sikeres. Ez a siker azon is múlik, hogy a fogyasztók valóban szánnak-e időt akár az egészségük védelme érdekében is, hogy ezekről a helyekről vegyék meg a zöldséget, gyümölcsöt, vagy húst. Forrai Mária mutat be néhányat ezek közül.

IDE KATTINTVA a teljes adás visszahallgatható!

Hajnal-táj – Kossuth Rádió – november 6., vasárnap 5:00

Szerkesztő: Juhász Zsolt

Tovább a műsoroldalra >>>