– Továbbra is pályázhatnak infrastrukturális fejlesztésekre a tanyán élők. Természetes személyek esetében mindössze 5%-os önrész szükséges a megvalósításhoz, ahol maximum 6,2 millió forintos támogatás igényelhető ingatlanonként, míg egy önkormányzat maximum 2 millió forintos támogatást tud lehívni. Ez egy felülről nyitott pályázati kiírás, ami azt jelenti, hogy minden beérkező kérelmet igyekeznek támogatni – mondta Napközben c. műsorunkban Papp Zsolt György vidékfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkár. Részletek Zsoldos Barna és Gécsek-Tóth Enikő összeállításában…
– Szennyvízaknába esett egy ló egy Felsőtárkány határában lévő tanyán. A 20 éves lipicai ló hat éve élt a tanyán, most az életéért küzdenek. A tulajdonos szerint gondatlanság okozta a balesetet. Az eset azért is megdöbbentő, mert a tanyát bérlő férfi saját lova néhány éve szintén egy ilyen aknába zuhant, és másnap el is pusztult…
– Ezekben a napokban sokan látogatnak ki szeretteikhez a temetőkbe. Azonban meg kell gondolni, hogy mi kerüljön a sírokra, mert majd mindennek lába kél, panaszolják nagyon sok településen. A temetői rongálások szerencsére ritkák, de a lopások szinte általánosak. Székesfehérváron is sokan panaszolták már el keserű tapasztalataikat, Benkő Andrea elsőként Veinberger Ildikót kísérte ki a Béla úti temetőbe…
– Vajon mitől lett a krizantém ennek az időszaknak a vezető növénye? Azért mert az eredeti krizantémok virágzását jól lehetett időzíteni e kései időpontra. De ma már a nemesítésnek köszönhetően egész évben virítanak a különböző krizantém fajták. A vágott virág nagyon tartós, az évelő, cserepes változatai pedig az első fagyokig megállják a helyüket és tavasszal újra kihajtanak…
– A burgonya szaporítását szolgáló tároló együttest és a kutatáshoz és növénynemesítéshez fontos korszerű klímaházat adtak át a napokban a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem keszthelyi kampuszán. Polgár Zsolt, a burgonyakutató állomás vezetője mutatta be az új létesítményeket…
– Fel vannak háborodva a termelők – kritikus állapotban vannak az egri borvidék külterületi útjai. A több mint 66 km-nyi úthálózat nagy része még földút, se burkolata nincs, se a csapadékelvezetés nincs kiépítve. Ezért, ha nagy mennyiségű eső esik, sokszor nem tudják megközelíteni a szőlőket, és ez hátráltatja a munkákat. Ráadásul a népszerű dűlőtúrákra is csak k nehezen lehet kivinni a vendégeket. Az Agrárminisztérium ezért hirdetett pályázatot 2021-ben a külterületi helyi közutak fejlesztésére és eddig 564 önkormányzat számára mintegy 90 milliárd forint forrást ítéltek oda…
– Befejeződött a szüret a Soproni Borvidéken is, s bár az aszály a borászatokban is érzékelteti hatását, a minőséggel nincs probléma. Most a pincemunkáké a főszerep, hiszen már a hordókban erjed a bor. A kékfrankos, Sopron legjellemzőbb fajtája volt az utolsó tétel amit betakarítottak a gazdák…
– Komoly likviditási gondokat okoznak a megemelkedett energiaárak a pálinkafőzdéknek. Ha pedig ténylegesen elkezdődik az éttermek és szállodák tömeges bezárása, akkor ismét óriási gödörbe kerülhet a szektor. Mihályi László, a Pálinka Nemzeti Tanács elnöke úgy fogalmazott végsőkig kitartanak és bíznak a kormányzat támogatásában, épp ezért már egy javaslatcsomagot is megfogalmaztak…
IDE KATTINTVA a teljes adás visszahallgatható!
Hajnal-táj – Kossuth Rádió – november 2., szerda 5:00
Szerkesztő: Füredy Zsolt
A belépéssel kijelenti, hogy elolvasta és elfogadta az Adatkezelési nyilatkozatot.