Regényes történelem: A testőrpalotától a Collegium Hungaricumig - A bécsi Trautson-palota

Az október 28-i adás tartalmából.
 

„Mi 400 évig gyarmata voltunk Ausztriának, és ebből a házból is gyilkoltak bennünket. […] Ha mi propagandacélra modern, szép, az ország mostani életét kifejező épületet építünk, az sokkal inkább jelképezni fogja Magyarország életét, mint ez az ósdi régi épület. […] Ha magyar nemzeti szempontból jelentősége lenne az épületnek, én is megfontolnám az eladást, de nincs…” Így érvelt Marosán György a bécsi Trautson-palota eladása mellett 1959-ben. Pedig a barokk építészet egyik csúcsa 1760-tól a magyar állam tulajdona volt. Ekkor hozta létre Mária Terézia a magyar nemesi testőrséget, amelynek központja a Trautson-palota lett, amelye a szilaj magyar köznemesi ifjak magukba szívták a modern európai kultúrát és a rokokó illemet. Hogyan folyt itt az élet, milyen szabályok voltak? Kik voltak a leghíresebb testőrírók, kik voltak azok a 48-as hősök, akik a testőrségből jöttek haza védeni a hazát? 1849-ben büntetésből feloszlatták a testőrséget, és elvették az épületet, ám az 1867-es koronázást követően újraszervezték, és visszakerült a palota tulajdonjoga is. A Monarchia felbomlása után megszűnt a testőrség, és Klebelsberg Kunó itt hozta létre a Collegium Hungaricumot a magyar kultúra támogatására. A II. világháború után ideológiai okokból negligálták, és 1961-ben forgalmi értéken alul eladták az osztrák államnak. A Trautson-palota ma osztrák Igazságügyi Minisztérium épülete, falán tábla hirdeti a palota magyar múltját, a díszteremben pedig a magyar gárdakapitányok néznek a kivételes vendégekre.
Este fél kilenctől Bertényi Iván történésszel, a bécsi Collegium Hungaricum tudományos igazgatóhelyettesével és Ujvári Gábor történésszel, a Veritas intézetvezetőjével beszélgetek.

Hallgassa meg!

Regényes történelem – Kossuth Rádió – október 28., péntek, 20:35

Szerkesztő – műsorvezető: Vágner Mária

Tovább a műsoroldalra >>>

Olvasson tovább