Magányosság ellen társaság és beszélgetés. Ismét önkénteseket várnak a győri Beszélgető Hálózatba. A szerveződés több mint 10 éve működik a Rába parti városban. A hálózat tagjai olyan önkéntes nyugdíjasok, akik vállalják, hogy hetente egyszer felkeresnek egy magányos idős embert egy kis társalgásra.

A Tisza folyó dunai torkolat feletti szakaszán szeptemberben kezdődik és a tél beálltáig tart az igazi pontyszezon. Ilyenkor csalhatók horogra a legszebb példányok. Pontyfogás művészete Hajnali csali rovatunkban.

Ezekben a napokban nagy erőkkel dolgoznak a halászok, hiszen most van a nagy őszi lehalászás ideje. Ilyenkor nemcsak a karácsonyi időszakra készülnek a tógazdaságok, hanem most tudják kiszolgálni a horgászok igényeit is. A MOHOSZ Hajdú-Biharban jelentős haltelepítéseket végez az őszi időszakban, a békés halak mellett ragadozóhalakat is kihelyeznek a vizekbe. A megyében több mint 23 ezer horgász van számukra idén összesen 60 millió forint értékben telepítenek halat a megyei állami kezelésű vizeibe.

A Felső-Tisza mente a leginkább árvíz veszélyesebb térség hazánkban, hiszen a Kárpátokból a gyorsan leömlő víz pillanatok alatt méterekkel megemeli a Tisza vízszintjét. A szakemberek szerint ma már csak a zsákokkal való védekezés nem biztonságos. Milota határában a Tisza-Túr víztározó eddig az egyetlen olyan, amely a beeresztett vizet a környező holt medrekbe, holtágakban, csatornákba juttatja el, ezzel lehetőséget kínálva az öntözésre, a térség termő területének vízzel való ellátására

Egerek és pockok. Kedves Hallgatónknak óriási kárt okoztak, minden bizonnyal a mezei pockok, amelyek nagyrészt tönkre tették a burgonya termést, már kint a kertben. Mit tehetünk a mezei pockok és a házi egerek ellen, hogy kamráinkban, tárolóinkban, ne károsítsák meg a terményeinket?
Különleges vízelvonásos módszerrel működő zöldség-gyümölcsfeldolgozó üzemet adtak át csütörtökön Mórahalmon az Ipari park területén. A környéken termő paprikát, paradicsomot, és gyümölcsféléket szárítják majd ropogós állagúvá ebben az üzemben.

Zengővárkonyban az első gesztenyefákat még a törökök elől menekülő magyarok ültették, az összefüggő gesztenyés negyven hektárnyi területen terjeszkedett el, a termés eladásával nagyobb jólétet biztosítva az itt élő embereknek. 1974-től a teljes szelídgesztenye erdőt védetté nyilvánították. A területen lévő fákat az 1980-as években egy ázsiai gesztenyefákban is megtalálható gomba támadta meg, amely a gesztenyésekben az anyagcsere-folyamatokat gátolja és egyfajta kéregrákot okozott. Ezt a károsodást még ma is viselik a növények.

A dió termését jó közepesnek minősítette Szabó Péter a Jánkmajtisi Tranzit Dió Kft igazgatója és nem mennyiséggel van baj, hanem a dió nagyságával, ugyanis az aszály gátolta a kifejlődést. Ebből következik a nemzetközi piacon egyenuralkodó nagy dióink helyett a közepes nagyságúakkal tudtunk jelentkezni, ebből pedig sok van a piacon.

IDE KATTINTVA a teljes adás visszahallgatható!

Hajnal-táj – Kossuth Rádió – október 28., péntek 5:00

Szerkesztő: Gergácz Anikó
Műsorvezető: Pilisy Csenge

Tovább a műsoroldalra >>>