Zalaegerszeg emblematikus szabadidőparkja a Gébárti-tó mellett található. Az utóbbi években több komoly fejlesztést hajtottak itt végre, most újabb beruházás kezdődik. Az egykori büfé és kiszolgálóhelységek helyett, egy a 21. századnak megfelelő, új vendéglátóegység és közösségi tér épül fel a tó partján, uniós pályázati forrásból.

Összefogás eredményeként október 28-án, pénteken ismét kinyit Miskolctapolcán a Barlangfürdő. Az Európában is különlegességnek számító fürdőt az energiaválság miatt takarékossági okokból zárta be a város. Ez azonban nagyon nehéz helyzetbe hozta az idegenforgalommal foglalkozó vállalkozókat. Bihall Tamás a BAZ megyei Kereskedelmi és Ipar Kamara elnöke úgy fogalmazott: ha nincs a fürdő, akkor a turisztikai vendéglátás sincs. Ez pedig több is, mint egy szektor csődje. Összefogással azonban született egy ideiglenes megoldás: a fürdő a téli szünet végéig nyitva lesz.
A megemelkedett rezsiárak, az öt-hatszorosára emelkedett költségek sok vállalkozót kérdés elé állítanak: kitartani vagy bezárni a téli hónapokra. A Tisza-tó körül többen döntöttek úgy, hogy mivel nem tudják kitermelni a költségeket, és várhatóan kevesebb vendég jön, ezért tavasszal újra nyitnak.

Az elmúlt évek – gondoljunk csak a koronavírus járványra – nem kedvezett a már meggyökeresdni látszó négyévszakos Balaton koncepciónak, aminek jegyében nőtt az ősszel-télen-tavasszal is nyitva tartó szállás és vendéglátóhelyek száma a tó körül. Most viszont a megemelkedett energiaárak nehezítik a helyzetet.

A fügekaktusz Mexikó címernövénye. A fügekaktusz nagyon gazdag nemzettség, és a fagytűrő képesség tekintetében is jelentős ez a változatosság. Hazánkban ezek a fagytűrő változatok tudnak a szabadban áttelelni, míg a fagyérzékeny típusokat télikertben teleltethetjük át, az első őszi fagyoktól kezdve, egészen tavaszig, a fagymentes időszakig.
A csipkés poloska, a hazai tölgyesek invazív rovarkártevője Zalában idén is megtizedelte a makktermést, még ha kevesebb kárt is okozott mint az elmúlt években, tán – egyes feltevések szerint – a nyári hőség és aszály miatt. Így csupán annyi makk termett, amiből a Zalaerdő Zrt. csak a saját erdő telepítéseit tudja megoldani. Bükkmakkból viszont bőven termett, így ebből jut Nyugat-európai exportra is csemete, ahol többek között e fafajjal pótolják a klímaváltozás miatt pusztuló fenyveseket.

Javában tart országszerte a cukorrépa betakarítása. Bár egyes térségekben eltérő a termés, de összességében mennyiségileg gyenge, minőségileg pedig átlag alatti az idei termés. A hazai cukorrépa egy részét a kaposvári cukorgyárba szállítják, de vannak akik külföldre viszik, Horvátországban értékesítik a termést. 2017-ől 2022-ig csaknem felére csökkent a cukorrépa termőterülete.
2023. januárjától közösen indít növényvédelmi drónpilóta képzést Szarvason a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és az ABZ Drone Kft. A szakképesítés megszerzésével a növénytermesztőknek lehetősége nyílik a monitorozást és a különböző védelmi kezeléseket drónnal elvégezni.

Nemrég vette át sikeres vizsgabizonyítványát az ország első női növényvédelmi drónpilótája. Simon Szabina a keszthelyi Georgikon Campus doktorandusz hallgatója és nagyon elhivatott szakmája iránt. A képzést egyébként egy új megállapodás értelmében tovább bővítik az országban.

Csathó Tibor négy hektáron gazdálkodik Egerszóláton. Minősített biogazdaságában elsősorban tájfajtákat: zöldségeket, paradicsomot termeszt. Eredetileg informatikusként végzett, majd 2012-ben -amikor kiírták a Fiatal Gazda pályázatot, és extra pontok jártak a biominősítés bevállalásáért – kezdett el gazdálkodni. Ekkor alapította meg közösségi biokertészetét, idén pedig Egerben az első közösségi kertet, ahol szintén tájfajtákat ültettek.

IDE KATTINTVA a teljes adás visszahallgatható!

Hajnal-táj – Kossuth Rádió – október 27., csütörtök 5:00

Szerkesztő: Gergácz Anikó
Műsorvezető: Gécsek –Tóth Enikő

Tovább a műsoroldalra >>>