Az aszály miatt most jelennek meg az erdőben azok a gombák, amelyeknek nyáron kellett volna kinőniük, így a nyári és őszi gombaszezon összeolvadt. A sok eső után egyre több őzlábgombát és csiperkét rejt az erdő. Bár egyre többen gombásznak és rendelkeznek szaktudással, nem árt óvatosan bánni az erdők-mezők ajándékával. Nagy Margit riportja a sándorfalvi erdőben készült.

Az időjárás tehát kedvez a gombázóknak, az eső után lehet csak igazán nagy lelőhelyekre bukkanni az erdőkben. De a piacokon is megjelentek a gombaárusok és a gombából készült egyéb készítmények. Bízhatunk-e abban, hogy nem mérgező gombát vásárolunk, hogy ehető e az a gomba? Kiderül B. Tóth Erika riportjából.

Gundel-díjat kapott az egri Macok séfje, Macsinka János. A Magyar Vendéglátók Ipartestületének díját minden évben legfeljebb hárman vehetik át. A díjra az jelölhető, aki a magyar vendéglátás területén kiemelkedően sikeres tevékenységével minimum 25 éve jelen van, feddhetetlen szakmai múlttal és példamutató életúttal rendelkezik, a magyar vendéglátás történelmi hagyományait ápolja és annak megújulása iránt elkötelezettséget érez, a fiatal generáció szakmai fejlődését támogatja, valamint közreműködik a magyar vendéglátás népszerűsítésében. Macsinka János hazánk egyik legjobb éttermét vezeti, szem előtt tartva a helyi alapanyagokat és a regionális gasztronómiát. Pilisy Csenge beszélgetett vele.

Ma rendezik meg az ország cseresznyéskertjében, Nagykörűben a Nagy befőzést. Az ősz egyik nagy eseménye a téli eltevés. Ilyenkor az udvarokat betöltik azok az utánozhatatlan illatok, amelyek nélkül egykor elképzelhetetlen volt a falusi október. Az idei aszály megtizedelte a cseresznyefákat, de öröm az ürömben, hogy a Tisza-parti településen termesztett cseresznye magkapta az uniós eredetvédelmet. Bakos Csaba járt a településen.

A magyar nemesítésű csemegeszőlő fajták a génjeikben hordozzák az ellenálló képességet a kórokozó gombákkal szemben. Genetikai adottságaik révén 3-4 permetezéssel meg lehet védeni a lisztharmat, a peronoszpóra és a szürkepenész ellen. Valló László azonban teljesen vegyszer mentes kertet tart fenn, és így jól látszik, hogy melyik szőlőfajtának, milyen adottságai vannak, hogy lehet-e teljesen permetezés nélkül termeszteni vagy sem?

Kevesebb fejlesztés, elhúzódó beruházások. A következő évet az állattenyésztők és a növénytermesztők a kivárás jegyében tervezik. Az utóbbi tíz évben szerencsére annyi beruházás történt, hogy a vírus, az aszály és a mostani energiaválság ütőképes állapotban érte az ágazatot. Az akadozó gépbeszerzések ellenére folyamatosan fejlődik a digitalizáció és a banki finanszírozási háttér is igazodik a kialakult helyzethez. Erről beszél két szakértő.

Beszámoló a Kaposvári Állattenyésztési Napok pénteki megnyitó rendezvényéről.

És mit tud még? Sorozat. Lassan mindenütt lekerülnek a tőkékről a szőlőfürtök, hordókban kezd érni a hegy leve. Ám Etyeken van egy pince, ahol nem forr a must. Sőt, még hordó sincs benne. Van helyette sonka, amely egyedi színt hozott az etyeki borászatok világába. Árpás László életének felét a Délvidéken élte le, ott tanult bele a sonkakészítésébe, amely sok mindenben eltér a magyartól, ezért különleges is. Sikerét bizonyítja, hogy vendégei csodájára járnak annak, amit létrehozott.

IDE KATTINTVA a teljes adás visszahallgatható!

Hajnal-táj – Kossuth Rádió – október 1., szombat, 5:00

Szerkesztő – műsorvezető: Juhász Zsolt

Tovább a műsoroldalra >>>