– Kettős hasznú – és ez jól jöhet ezekben a nehéz időkben. A hagyományos magyar tarka jól teljesít a tejtermelésben is, és különleges, minőségi húsával azon a piacon is megállja a helyét. Azonban nem a nagyüzemi termelés éri meg igazán, inkább a kis- és közepes gazdálkodóknak érdemes tervezni vele.
Afrikai, tűri a szárazságot és még sör is készülhet belőle – a cirokra eztán ne úgy gondoljanak, mint seprű alapanyagra! Itthon nagyon jól érzi magát, sok, idén aszállyal sújtott területen lehetne jó termést aratni és akár takarmánynak, akár italnak elkészíteni.

– Hortobágy – nagydaru
Tollai jelzésértékűnek számítottak a férfiak kalapján. Krúgató hangja gyakran felverte a nagykunsági puszták csendjét, hiszen kedvelt táplálkozóhelyük volt ez. Hogy mi a daruszántás és hogyan hoz létre élőhelyeket ez a madár, miért nevezzük „ökoszisztéma-mérnöknek” – kiderül a Hangtárból…

– Kunkapitányok találkozót tartottak
A kunkapitány választás immár hagyomány a 7 kun településen, az avatást háromévente tartják. Hogy ki volt annak idején a „nagykunkapitány”? Hadjárat idején parancsnok volt, békében ítélkezett és figyelt az adók, járandóságok beszolgáltatására is. A mai, modern kunkapitányok rendes találkozóján Kunhegyesen Bak Anita járt és elsőként a regnáló, egyébként szobrászművész kapitányt, Győrfy Lajost kérdezte…

– Tárnicsmezőt találtak a Dráva mentén
Több száz tőből álló kornistárnics állományra bukkant a napokban Lakócsa mellett a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrszolgálata. A folyó menté ismert volt már néhány kisebb élőhely, a mostani számít a legnagyobbnak. A védett vadvirág természetvédelmi értéke tízezer forint.

– Kármentés a Holt-Tiszánál
Lassan fél évszázada tartó bűztől és a Gyálai –Holt-Tisza medrébe ömlő anyagok környezetszennyezésétől szabadulnak meg a gyálaréti lakosok. Az Alsó Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság kármentesíti a holtágat. A munkálatok valójában már el is kezdődtek, bár a hivatalos munkakezdést tegnap jelentették be. Nagy Margit riportjából kiderülnek a részletek.

– Tűzifa-helyzet
Szeptember közepén elindult a kormány által meghirdetett tűzifaprogram, az állami erdőgazdaságoknál háztartásonként 10 köbméter tűzifát lehet egységes, maximált áron vásárolni, az energiavészhelyzet enyhítése érdekében. A lakossági igények ugrásszerű növekedését országszerte, így a Vérteserdő Zrt-nél is tapasztalják a szakemberek, az állami erdőgazdaság saját működési területén egyenlőre eleget tud tenni a kereslet gyarapodásának.

– Önellátó kert
Az önellátó kert. Hagyma, paradicsom, homoktövis. Bárány Tamás építőmester, hobbikertész, és felesége Bárány Tamásné Márta hobbikertész, tanítónő. A vöröshagyma és a paradicsom a két legfontosabb sikernövény a kertben. A pince is fontos, hiszen elsősorban tárolásra használják, mert csak kevés szőlő van a kertben, így önállóan nem borászkodnak. A homoktövis is fontos eleme a kertnek, habár felhívják a figyelmet arra, hogy nagyon sarjadzik, és meghódítja ezáltal a kertet. A málna is sarjadzik, de az kevésbé, mint a homoktövis. Fontos a megfelelő fajtaválasztás, hiszen a homoktövis kétlaki növény. Külön vannak porzós és termős példányok, de a Bárány család jól választott, mert a termős példányok rendszeresen és bőven teremnek. Csak nagyon nehéz leszedni kézzel a gyümölcsöt, mert nagyon szúrósak a bokor tövisei.

– Biokertészet Besenyőtelken – az önkormányzat nemcsak sikerélményt, munkát is ad
Egy magyar szabadalom alapján működő biokertészetet adtak át a napokban Besenyőtelken, ahol már az első paprikaszüreten is túl vannak. A melegházon alapuló gyógynövény-, zöldség- és gyümölcstermesztő mintagazdaság, nemcsak sikerélményt ad, komoly bevételt is jelent az önkormányzatnak. A több mint 160 millió forintos beruházás eredményeként háromezer négyzetméteres, modern számítógéppel vezérelt technológiával irányítja a növényházat, amely új munkahelyeket termet a településen. Pilisy Csenge riportja.

– Nehéz rávenni a lakosokat a mezőgazdasági munkára – önkormányzati mezőgazdasági munka Nógrádban
Az aprófalvas és dimbes-dombos Nógrádban a legtöbb helyen nehezen tudnak megélni a mezőgazdaságból, egyrészt mert a föld aranykoronaa értéke csekély, másrészt kisebb táblákon gazdálkodnak. Ennek ellenére az önkormányzatok is sok helyütt megpróbálkoznak szociális földprogrammal, szociális szövetkezetek működésével. A közmunkaprogramban fontos, hogy lekössék a képzetlen, sokszor motivációszegény, a munkaerőpiacon megélni képtelen embereket. Ságújfaluban például sertés és baromfitenyásztéssel és húsbolttal is próbálkoztak egy időben. Aztán jött a madárinfluenze és a sertéspestis, s a vágáshoz is olyan feltételeket követeltek meg tőlük, amit már nem tudtak vállalni. Mára már csak a szántóföldi művelés maradt egy kis területen, de ez is fontos, mondja Szentes Attila polgármester.

– Kis és közepes gazdaságok tehene lehet a magyar tarka
A hús és a tejpiacon is megállja helyét a magyar tarka, amely éppen a nehéz időszakokban mutatja meg, mit tud, ráadásul gyakran sokkal hosszabban képes tejelni, mint akár a legnépszerűbb tejelő fajták – ez derült ki a legutóbbi szakmai napon is, melyet a Magyartarka Tenyésztők Egyesülete szervezett. Ma az országban már 7000 fölött van a tiszta vérvonalú magyartarkák száma, az összlétszám 30ezer körül mozog. Azt viszont be kell látni, nem a nagyüzemi termelésben érdemes benne gondolkozni, inkább kis- és közepes gazdaságok járhatnak jól a hagyományos barna-fehér magyar fajtával. B.E

– Korszerű telepen a magyar tarkák Nyírcsaholyban
A magyar tarka nem szükségmegoldás, érdemes tartani – mondja a tenyésztő. Nyírcsaholyban egy korszerűen felszerelt szarvasmarha telepen csak magyar tarkákat látni az istállóban. Juhász Attila tulajdonos éppen a kettős hasznosítási lehetőség miatt szereti a magyar tarkát, persze a látvány is lenyűgöző, de igazán a biztos megélhetés miatt fontos számára. Tejelő marhaként is érdemes tartani és egy rosszabb tejpiaci helyzet esetén a húsát is keresik, főleg a török kerekedők. Zsoldos Barnabás arra is kíváncsi volt, idén sikerült-e takarmányt termelni az állatoknak…

– Lehetőségek a cirokban – AM rendezvény Zagyvaszántón
Takarmánynak és akár sörnek is jó – az afrikai eredetű növény jól bírja a szárazságot és nálunk jól terem. Egyelőre kevesen foglalkoznak vele, pedig érdemes lenne. Konferenciát tartottak Hevesben a ciroktermesztés jövőjéről.

IDE KATTINTVA a teljes adás visszahallgatható!

Hajnal-táj – Kossuth Rádió – szeptember 28., szerda, 5:00

Szerkesztő: Bicsák Eszter

Tovább a műsoroldalra >>>