– Szeptember 29-e Szent Mihály napja, amely régen a gazdasági év lezárásának ideje volt. Ilyenkor hajtották be az állatokat és fogadták fel a pásztorokat is. Heti néprajz sorozatunkban a hét jeles napjairól mesél Harangozó Imre néprajzkutató.

– A szüret idején nyílt meg Keszthelyen az új szőlészeti-borászati kiállítás, illetve a térség talán legjelesebb szőlőnemesítőjének életébe bepillantást engedő Bakonyi Károly emlékszoba.

– A madarak és a növények szerelmese volt Chernel István gróf, akinek nevéhez számos új kezdeményezés fűződik ornitológiai szempontból. Ő készíttetett például elsőként madárodúkat, de a Madarak és fák napját is az ő kezdeményezésére ünnepeljük. Kevesen tudják, hogy saját kertjét alakította át madárbarát kertté több mint száz éve. A Chernel kert bárki számára látogatható Kőszegen.

– Az ország legmelegebb és legnagyfényesebb városa Szeged, ahol majdnem mindig süt a nap. Lehet, hogy ez ejti rabul azokat, akik nem a városban születtek, hanem úgymond ”gyüttmöntek”. Gombos Emi üzletasszony, aki szabadidejében jógaoktató arról mesélt Ahol jó élni sorozatunkban, neki mit jelent a Tisza parti város.

– Két látszólag különálló projekt indult el a közelmúltban a veszprémi Pannon Egyetemen. Az egyik azt modellezi, hogyan lehet a települési szilárd hulladék mennyiségét csökkenteni és növelni az abból nyerhető újrahasznosítható anyagok mennyiségét. A másik kezdeményezés pedig új esélyt ad a kidobásra ítélt tárgyaknak.

– Sok kárt okoznak a csigák a veteményes- és virágoskertekben. A házas csigák elleni „humánus” küzdelem formáját, az élni és élni hagyni elvét követi Márkné Deák Szilvia agrármérnök és férje Márk Géza fizikus, hobbikertész. Egy-egy eső után kézzel gyűjtik össze a csigákat, és egy nagy vödörben elviszik messzire a kerttől. A házas csigák nagyon szeretik a dáliákat és a bársonyvirágokat, vagyis a büdöskét.
Klímafarmot hozott létre két fiatal Bekölcén; a 10 évig üresen álló 40 hektáros területen végez nemzetközi kutatást Juhász Anna és Goldman Dávid. Regeneratív gazdálkodást folytatnak, csirkét, kárpáti borzdereseket tartanak. Egyre többen bérelnek náluk tyúkokat, így megalakult a tojásközösség. Eddig az előfizetők hetente vehették át a megrendelt tojásokat és húsokat a villámpiacon Egerben és Budapesten. Azonban a rezsiár emelkedés miatt nem tudják, hogyan tovább.

– Egyre többen hagynak fel az állattenyésztéssel Vajdaságban. A nyári aszály, a drága takarmány és a munkaerőhiány mellett az alacsony felvásárlási ár jelenti a legnagyobb gondot.

– A Jándtej fiatal tulajdonosa, aki csaknem 350 tehet fej naponta, úgy gondolja, nem kell az állományt csökkentenie, mert a takarmányt talán tudja biztosítani saját termésből és vásárlásból. A tej értékesítése ma nem gond, emelkedett is az értékesítési ár, de még az előállítás és az eladási ár között a szaldó alig-alig ér össze.
Tejhiányra nem, viszont további áremelkedésre fel kell készülnünk. Az már most látszik, bizonyos prémium termékektől kezdenek elfordulni a fogyasztók, és bizony ma már egy vastagon megkent vajaskenyér luxuscikk lehet a hónap végére.

IDE KATTINTVA a teljes adás visszahallgatható!

Hajnal-táj – Kossuth Rádió – szeptember 26., hétfő, 5:00

Szerkesztő: Gergácz Anikó
Műsorvezető: Juhász Zsolt

Tovább a műsoroldalra >>>