1192 nyarán, III. Béla kezdeményezésére, egy olyan királyt avattak szentté, akivel kapcsolatban már életében, de halála után még inkább, kivételes erényeket és kiválóságokat emlegettek. A nem sokkal László halála után az országban megfordult lengyel történetíró, Anonymus Gallus szerint „hatalmas testalkatú és túláradó kegyességű volt”, amihez még azt is hozzátette, hogy „Magyarországnak sosem volt ilyen királya, s utána a föld sem volt már ennyire termékeny”.

Hogy lett hős, több évszázad múltán is példakép a lovagkirályból, aki nagyon kemény kézzel, szigorú törvényekkel kormányozta az országot? Miért őrizte a nép, a nemzet az emlékét? A Magyarságkutató Intézet és a Szegedi Tudományegyetem kutatói a közelmúltban genetikai vizsgálatokkal igazolták, hogy a Győri Szent László Herma valóban Szent László koponyáját őrzi, ezzel először igazoltak a világon szent ereklyét. Miről mesélnek a maradványok, és mit jelentett a különböző korok embere számára a szentsége? Hol találkoznak a mondák és az országot naggyá tevő valóságos tettek?

Ezekre a kérdésekre is keressük a választ:
Dr. Teiszler Éva, történésszel, az MKI Történeti Kutatóközpontjának tudományos munkatársával, Kovács Attilával az MKI tudományos munkatársával,
Dr. Varga Gergely, biológussal, a Szegedi Tudományegyetem archeogenetikai kutatócsoportjának kutatójával, és Mihálka Nándor régész-történésszel Nagyváradon.

Regényes történelem – Kossuth Rádió – szeptember 23., péntek, 23:37

Szerkesztő: Horváth Ágnes

Tovább a műsoroldalra >>>