Ahány ház annyi szokás- az Állatvédő szervezetek örökbeadási szerződései meglehetősen különböznek egymástól, egységes szerződésminta eddig nem is létezett- derült ki az Állatorvosi Egyetem Állatvédelmi Központjának kutatásából. Ezen is változtatott az a munkacsoport, amely 40 szervezet örökbeadási gyakorlatát vizsgálta.

Nem is gondolnánk, hogy a bálamadzagok, bálahálók és horgászzsinórok milyen gondot okoznak a vízpartokon vagy a réteken. Pedig nemcsak szemét, hanem sokszor elszorítva a madarak, emlősök lábát, szárnyát, az állat pusztulását okozza. Borsod-Abaúj-Zemplén megye területéről az elmúlt napokban is ijesztő mennyiségű madzagot szedtek össze a nemzeti park munkatársai.

Évente 5-600 madarat, és egyéb kisállatot fogad be és gyógyít a kőszegi madármentő központ. Az Őrségi Nemzeti park Igazgatósághoz tartozó bázis elsősorban bejelentések alapján megy el a sérült állatokért, ám mindeddig a nemzeti park járműveit kellett ehhez használnia. Most összefogásból egy saját madármentő autóval gazdagodtak.

Tarpa dió hazája is, nem csak a szilváé. Néhány évtizeddel ezelőtt Szentiványi professzor a Tisza árterére mondta a helyi gazdáknak, hogy a folyó adta vízbőség, a közeli hegyek és a folyó klímája tökéletesen alkalmas a dió termesztésére. A gazdák megfogadták a tudós ember tanácsát, ma Guthy Rudolf elmondása szerint a nyolc kilométeres árterületen 300 hektár dióliget van. A közelgő betakarítás előtt a várható termésről és az értékesítésről lesz szó.

A répa és a petrezselyem termést is befolyásolta az aszály. Ahol nem tudtak öntözni, ott meg se termett, ahol tudtak, ott is csak jó közepes termést takarítottak be, pedig a magyar konyha elképzelhetetlen a répa és a petrezselyem, vagyis a zöldség nélkül.

IDE KATTINTVA a teljes adás visszahallgatható!

Hajnal-táj – Kossuth Rádió – szeptember 20., kedd 5:00

Szerkesztő: Papp-Nánási Gabriella

Tovább a műsoroldalra >>>