– A Balaton-felvidéki Barnag településen biogazdaságot működtetnek tagsági alapon, ez a Napfonat kert. Olyan különleges zöldségeket is termesztenek, amik nem találhatók meg a piacokon.
– Ahol jó élni sorozat. Kuti-Hajdufy Eszter – Köves, száraz, mégis az álomszép mediterrán vidékeket idéző hely a Balaton-felvidéken fekvő Köveskál. Itt nem csak a Balatonban lehet gyönyörködni, hanem a kialudt vulkánok, tavak, sziklaképződmények, vagy éppen a szőlő-, levendula- és mandula ültetvények látványában is. Itt építkezett a Nagy-Bárány család, ahol 4 gyermek született, Zsombor, Botond, Barnabás és Filoména. A sok nemzedék óta itt élő családanya fejében sosem fordult meg, hogy hátat kellene fordítania azoknak az értékeknek, amelyek itt körülveszik.
– Őszi Népművészeti Sokadalom a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kisgyőrben. Bár az időjárás nem kedvezett, hiszen esett az eső, de ez nem zavarta meg a kicsiny mindössze 1700 lelkes településre látogatókat, hogy megéljék a helyi hagyományokat.
– Amikor tíz évvel ezelőtt arra vállalkozott Körtvélyesi László fotóművész, hogy megörökíti a Baranyában fellehető délszláv népviseleteket, nem gondolta, hogy mekkora munka lesz ez, ugyanis rengeteg a ruha, rendkívül változatos a viselet. Így az eredeti terv, hogy a képekből egy albumot állít össze nem állt meg, ugyanis jelenleg az ötödik – igaz utolsó albumon dolgozik. Mint mondja felbecsülhetetlen értékű ez a gyűjtemény az utókor számára , ám a legfontosabbnak azt tartja, hogy sok helyütt ma is viselik ezeket és büszkék kultúrájukra.
– Bozsik József gazda válaszol hallgatóink kérdéseire. Készíthető- e párlat a szentjánoskenyérfa gyümölcséből? Mind a szentjánoskenyérfa, mind a fügefa mediterrán eredetű növény, de a klímaváltozás következtében egyre jobban átvészelik a hazai teleket, hiszen korábban a fagytűrés jelentette a legfontosabb határt.
– Első alkalommal csatlakoztak a heves megyei gazdák az Egererdő Zrt. hagyományos erdészeti nyílt napjához, Egerben. Itt nemcsak helyi termelőket mutattak be, de a vadgazdálkodás, az erdészet és a mezőgazdasági gépek fejlődését is: kiemelve a preciziós gazdálkodás szerepét.
– Szerte az országban kiszáradt kukoricatáblákat látni, ezért is üdítő, ha egy-egy öntözött vagy árnyékosabb területről zsenge csemegekukoricát tud a gazda piacra vinni. Nógrád-megye dimbes-dombos vidékén az aszály az országosnál valamivel kisebb károkat okozott: Szécsény térsége például a nyár közepén kapott egy kis esőt, de a Karancs-völgyében is látunk termőre fordult kukoricásokat.
– Aki nem vet, az nem arat; ez az ősrégi paraszti bölcsesség napjainkban időszerűbb, mint valaha. A történelmi aszály, az energiaválság, a madárinfluenza, a műtrágya piac változása sokaknak elvette a kedvét és lendületét. Az általunk megkérdezett termelők és szakemberek mégis azt mondták, hogy a nehézségek ellenére elkezdik az őszi szántóföldi munkákat, folytatják az állattartást.
– Most kell gondoskodni a tulipán, krókusz, jácint és nárcisz hagymákról. Aki májusban dicsekedni szeretne kertjében nyíló a színpompás virágágyásról, annak most kell elültetni virághagymákat.
IDE KATTINTVA a teljes adás visszahallgatható!
Hajnal-táj – Kossuth Rádió – szeptember 12., hétfő 5:00
Műsorvezető: Juhász Zsolt
Szerkesztő: Gyarmati Péter
A belépéssel kijelenti, hogy elolvasta és elfogadta az Adatkezelési nyilatkozatot.