Hajnal-táj: A túlélés a legfontosabb a juhágazatban

Az augusztus 19-i adás tartalmából.
 

– Léggömbből épített mesevilág! Ez a címe annak a Magyarországon először, augusztus 5-től Kazincbarcikán az Ádám Jenő Tagiskola aulájában látható több mint 22 000 darab környezetbarát lufiból, álló hét profi tervező által épített kiállításnak, mely augusztus 20-ig látogatható. A mesefigurák között oroszlán, tigris és unikornis is látható, de felhők, növények is megtekinthetők. A kuriózumot több napig építették és, akinek felkeltette érdeklődését, ma és holnap még megtekinthető Kazincbarcikán.

– Teljes hossza 65 kilométer, ebből a magyarországi szakasz 51 kilométer hosszú. Az egyik leglassabb folyónk. Vadregényes, halban gazdag. Ez a vizünk a Bodrog, mely a Latorca és az Ondava találkozása után veszi fel a Bodrog nevet. B. Tóth Erika kollégánk Bodrogkeresztúrban, a Bodrog partján beszélgetett egy helyi horgásszal az érintetlen folyóról.

– „Tavi bénulás” pusztítja a madarakat a Tisza-tó körüli öblökben. A rendkívüli aszály hatására megjelent a botulizmus. Ahol nincs vízmozgás, a nagy aszály és a nagymértékű párolgás miatt könnyen belefulladnak a halak és a vizimadarak a vízbe. A tiszafüredi Magyar Környezetgazdálkodási és Vidékfejlesztési Társaság a Tiszafüred és Egyek közötti kis agyagbányagödör-tó partjáról egy nap alatt fél tucat súlyosan mérgezett és elhullott madarat szedett össze. Itt a sekély, felmelegedő vízben felszaporodó baktériumok termelte rendkívül súlyos idegméreg, a botulin betegítette meg és pusztította el az állatokat.

– Ismét halpusztulás történt a Velencei-tóban, ezen a nyáron ez volt a második hullám. Eddig összesen másfél tonna haltetemet gyűjtöttek össze és szállítottak el a MOHOSZ munkatársai. A halegészségügyi vizsgálatok alapján el lehet mondani, hogy a második hullámban egy halspecifikus (emberre nem veszélyes) harcsavírus okozta a tömeges pusztulást.

– Bozsik József gazda válaszol hallgatóink kérdéseire. Idén elszaporodtak a fülbemászó rovarok. A szőlőfürtökben is megtalálhatóak a fülbemászók, és ez a fürtök bogyózásánál nagy hátrányt jelenthet, mert a rovarok is belekerülhetnek a mustba. Sokan tartanak, félnek tőlük. Ugyanakkor a fülbemászók, mint ragadozó rovarok, a kertünkben kárt okozó rovarokat is gyéríthetik, ezért az integrált növényvédelemben, valamint a biogazdaságokban, nem lépnek fel a fülbemászók ellen, vegyszerekkel.

– Bemutatták azt a zalai bort, melytől azt remélik, hogy a zalai borvidék ismét felkerül a hazai borászok térképére. A zalai zászlósbor helyi borászok közös munkájából született azzal a céllal, hogy nevet, arcot adjon a kevéssé ismert borvidéknek. Bár a régió adottságai kiválóak a nagy minőségű borok készítéséhez, a területi tagoltság, a kicsi, családi pincészetek által végzett termelés sokáig nehezítette a borok népszerűsítését. A borászközösség két éve úgy döntött, egy zászlós borral teszi fel újra a Zalai Borvidéket Magyarország térképére. Ez lett a Hegyke.

– A Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanács Elnöke úgy érzi, jó felé halad a tokaji borászat. 30 év után ismét felfutóban vannak a tokaji borok, ehhez persze az is kell, hogy jól használják és kihasználják az online közösségi kommunikációt. Októberben 10 angol szakújságirónak mutatják be a tokaji borokat, és hamarosan elkészül az első Tokaji borról szóló kisfilm is.

– Most a túlélés a legfontosabb a juhágazatban. Ez hangzott el a 31. Farmer Expo keretében megtartott „Magyar Juh” szakmai tanácskozáson. Ágazati szereplők szerint félre kell tenni az érzelmeket és a gazdáknak a törzsállományokból csak annyit érdemes megtartani, amennyinek biztonsággal tudnak takarmányt adni jövő tavaszig.

– Magyarország egy hete hivatalosan is újra madárinfluenzától mentes és nem kötelező a baromfikat zártan tartani. A kedvező változás visszamenőleg, július 27-től érvényes. A megelőzést segítő előírások betartása, a fedett helyen történő etetés és itatás azonban a jövőben is országszerte kötelező. Az állatok szó szerint fellélegeztek, mert a zárt helyen a hőséget nehezen viselték. A könnyítésre a járványhelyzet kedvező alakulásnak köszönhetően kerülhetett sor, ugyanis a Nébih laboratóriuma június 9-e óta nem mutatott ki újabb fertőzést sem házi, sem vadon élő, sem pedig fogságban tartott madarakban. Az egyik leginkább veszélyeztetett térségben még nagyobb körültekintésre van szükség.

IDE KATTINTVA a teljes adás visszahallgatható!

Hajnal-táj – Kossuth Rádió – augusztus 19., péntek 5:00

Műsorvezető: Bicsák Eszter
Szerkesztő: Gyarmati Péter

Tovább a műsoroldalra >>>

Borítókép: unsplash

Videó ajánló

Olvasson tovább