A XX. század elején alkotó festő házaspár, Sass Ferenc és Sass-Brunner Erzsébet művészi pályáját az I. világháború szörnyűsége törte ketté, mindketten alkotói válságba kerültek. A férj úgy érezte, ilyen embertelen világban alkotni sem szabad, az asszony viszont a misztikus festészet felé fordult. Pápai meghívásra érkezett volna a Vatikánba 1929-ben, lányával, a Kisfaludy Stróbl-tanítvány Brunner Erzsébettel, ám Itáliából egy misztikus álom hívta őket Indiába. Egy fillér nélkül indultak világgá, és hihetetlen véletlenek kellettek hozzá – bár véletlenek nincsenek -, hogy hogy beteljesítsék álmaikat (szó szerint és elvont értelemben is), és megtalálják magukban a fényt, a lelki békét, a megvilágosodást. Voltak, aki bolondnak tartottak őket, és nem hittek a sikerükben, de ők itt otthonra leltek. Indiában ma is a legjobb festők közt tartják számon őket. Különlegesen híresek a Tagore-ról, Gandhiról és a Nehru családról készült képek, valamint az indiai emberekről készült életképek. A 2001-ben meghalt Brunner Erzsébet hagyatékát kétfelé osztotta. Fele a legjobb indiai múzeumokban van, másik fele szülővárosában, a nagykanizsai Thúry György Múzeumban és a budapesti Hopp Ferenc Múzeumban. Vendégem Lázár Imre kulturális diplomata, aki vaskos könyvben adta ki Brunner Erzsébet életútinterjúját Szerelmem, India címmel, Kubassek János geográfus, de archív felvételekről hallhatják Bethlenfalvy Gézát, Hajtó Pétert és magát Brunner Erzsébetet is.
/
Regényes történelem – Kossuth Rádió – július 29., péntek, 20:35
Szerkesztő – műsorvezető: Vágner Mária
A belépéssel kijelenti, hogy elolvasta és elfogadta az Adatkezelési nyilatkozatot.