A miskolciak, sőt most már az országból is egyre többen ismerik az dr. Adorján Imre fenyőkertet, melynek telepítése a 90-es évek elején fejeződött be. A legtöbb növényfaj örökzöld, több mint 600 nyitvatermő faj és fajta több, mint 1000 egyede található meg, más kontinensek jellegzetes fajai mellett számos, hazánkban őshonos fajok is fellelhetők, köztük természetvédelmi szempontból védett fajok is.

Nagy becsben tartja természeti kincseit, vizes élőhelyeit Tata Városa. A településen számtalan ismert és kevésbé híres forrás fakad. Bár a legtöbben a Fényes vidékét ismerik, az Angolkert területén három helyen is felszínre tört a karsztvíz. A természetvédőknek legutóbb az Angyal barlangban kellett beavatkozniuk a forrás védelmében.

Több szikes tó is kiszáradóban van hazánkban. Az egyik ezek közül a Nagyszéksós-tó Mórahalom határában. A környező tanyák lakói aggódva figyelik, ahogy napról napra fogy el a tó , és tűnnek el a vízimadarak. Vajon mennyire természetes a szikes tavak esetében a kiszáradás és lehet-e, kell-e visszafordítani a folyamatot?

Folyamatosan öntözik, de a mostani légköri aszály egyáltalán nem kedvez a dinnyének, valamint az infláció is nehezíti a dinnyések életét. A hazai dinnyetermés több mint fele Dél-Békésből, Medgyesegyháza és térségéből kerül a piacokra. A pillanatnyi kilátások azt mutatják, hogy a nyugati dinnye export lehetőségeink visszaszorulóban vannak, de szerencsére a van kiút, a Visegrádi országok egyre nagyobb igény mutatnak a magyar dinnye iránt.

Bár nincs veszélyben a hazai gabonaellátás, de jelentős lesz a terméskiesés ebben az évben. A 2021-ben elért 5,9 tonnás országos termésátlaghoz képest jóval szerényebb lesz az idei átlag. A Magyarországon megtermelt megközelítőleg 5 millió tonna búzából, mindössze 2,5 millió tonna kenyérgabonát használunk.

IDE KATTINTVA a teljes adás visszahallgatható!

Hajnal-táj – Kossuth Rádió – július 6., szerda, 5:00

Szerkesztő-műsorvezető: Papp-Nánási Gabriella

Tovább a műsoroldalra >>>