Hajnal-táj: Eddig jól mézeltek a méhek a Nyírségben is

A május 27-i adás tartalmából.
 

– Egyelőre óvatosan fogalmaznak a méhészek, de idén tavasszal jól mézelnek a méhek. Az értékes és keresett akácmézből lesz elegendő. Pénteken reggel szólunk arról is, hogy a termálvíz minden cseppje értékes, nem is beszélve a hőértékéről. Egy szentesi paprikatermesztő az üvegházban termesztett paprika neveléséhez használt termálvizet tovább hasznosíthatja, afrikai harcsa telepet is működtet.
– Tehetsz méz többet.
– Csökken a haltermelés Szerbiában, az elmúlt nyolc évben csak a pontyhalászat feleződött. Hasonló a helyzet a tiszai halállománnyal is. A folyó magyarkanizsai szakaszánál is kevés a ponty, ami pedig megtalálható benne, azt mind Magyarországon telepítik a vízbe. Fejős Ornella tudósít.
– A Halak Vándorlásának Világnapja alkalmából több mint száz kecsegét telepítettek a Dunába a dunaszigeti Denkpál hallépcsőnél. A kecsegét a kilencvenes évek kezdetéig jelentős mennyiségben fogták a szigetközi halászok, de a bősi vízlépcső üzembe helyezését követően egy éven belül gyakorlatilag eltűnt a Gönyű fölötti folyószakaszról, ezért a kecsege ma már nem fogható és veszélyeztetett halfaj.
– Beszélgetés a Magyar Haltani Társaság frissen kinevezett elnökével. Ezekben az években egy folyamatos kiszáradással, egy felmelegedő periódussal kell szembenéznie a szakembereknek. Az időszakos vízfolyások már májusra elapadnak. Eközben új, idegenhonos, estenként invazív halfajok jelentek meg a Kárpát-medence vízrendszerében.
– A mezőgazdaságban zajló generációváltás szemmel látható eredményeket hoz, hiszen a fiatal, jól képzett szakemberek már a fenntarthatóság írott és íratlan szabályai szerint építik fel gazdaságaikat. Bakó Dániel szentesi paprikatermesztő úgy gondolta, hogy az üvegházban termesztett TV paprika neveléséhez használt termálvizet tovább hasznosíthatja, hiszen van még hő a vízben. Így hozott létre egy afrikai harcsa telepet, amely nem csak az egészséges táplálkozáshoz járul hozzá, hanem, a mezőgazdasági tevékenység ökológiai lábnyomának csökkentéséhez.
– A cseresznyelégy már április vége óta támad, de m ost támad az almafa varasodás és a szőlőlisztharmat is. A rovarok közül pedig a szőlőmoly is, és minden kártevő gyümölcsmoly, mint a szilvamoly, almamoly és társaik. Fontos tudnunk, hogy a cseresznyelegyektől fogva, a különböző gyümölcsmolyokon át, sokféle kártevő rovar rajzik, érdemes ezért most védekezni ellenük. Valamint a kórokozó gombák is támadnak, mint például a lisztharmat, nemcsak a szőlőben, hanem az almáskertekben is, a rózsáknál is.
– Sajátos szereplői vannak az élelmiszer export-importnak Palócföldön: mégpedig a méhek. Ott a méhek az Ipoly menti méhészeknek hol Magyarországra hordják Szlovákiából a virágport, hol meg fordítva, az innenső oldalról viszik a felvidékiek kaptárába.
– Eddig jól mézeltek a méhek a Nyírségben is, semmi sem zavarta meg az akácvirágzást, mint közismert ez adja a legtöbb mézet a térségben. Most már csak az a kérdés mennyiért lehet majd értékesíteni, milyen lesz a nemzetközi helyzet.
– Győrben reneszánszát éli a kertészkedés, egyre több a belvárosi házak erkélyein is látni a virágok mellett fűszernövényeket és koktélparadicsompalántákat.
– Az orosz- ukrán háború hatással van a gabonapiac alakulására is. Márciustól május közepéig minden, Magyarország területéről külföldre kivinni kívánt búzát, rozsot, árpát, zabot, kukoricát, szójababot és napraforgót előzetesen be kellett jelenteni a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnál. Az elmúlt időszakban az állam egyszer sem élt az elővásárlási jogával. A rendelkezés bevezetése óta összesen mintegy hárommillió tonna termény exportját jelentették be.

IDE KATTINTVA a teljes adás visszahallgatható!

Hajnal-táj – Kossuth Rádió – május 27., péntek, 5:00

Műsorvezető: Bicsák Eszter
Szerkesztő: Gyarmati Péter

Tovább a műsoroldalra >>>

Olvasson tovább