×

Hajnal-táj: A balatoni szezonnyitó

A május 26-i adás tartalmából.
 

– A beporzó rovarok munkájának fontosságára hívja fel a figyelmet a Hangtár csütörtöki adása. Az emberi élelmiszerek nagy részét köszönhetjük a beporzók tevékenységének. Populációikat leginkább a modern mezőgazdasági termelés, ezen belül is a permetezés veszélyezteti. Nemrég nyílt meg a beporzókat bemutató kiállítás a Magyar Természettudományi Múzeumban.
– A balatoni szezonnyitó után nemcsak a személyhajózás indult el nemrég a tavon, hanem az ipari jellegű vízi szállításé is. Sokan nem tudják, de az északi parton található Révfülöp már a nevében is viseli a révhajózást, ahol a révészek Szent Kristóf áldását kérve jutottak át régen szerencsésen a túlsó partra. A kötött hajóval való közlekedés régen nagy divat volt, ezzel közlekedtek a vízen, ennek több példánya is látható a Keszthelyi Balatoni Múzeumban. Ezekhez a guzsallyal összekötött csónakokhoz kötődik a magyar tenger legnagyobb hajószerencsétlensége is, 1796-ban Révfülöp közelében.
– Mintegy 600 millió forint Európai Uniós pályázati forrásból, a magyar állam és Tata Város Önkormányzatának támogatásából kap új funkciót a tatai Jenő Malom és az egykor Kristály fürdő területe. Az Angolkerti rehabilitáció során számos turisztikai attrakcióval bővül a helyszín, melyek fókuszában a város ipartörténeti különlegességei, a malmok állnak.
– Természetközeli élménytábor és egy hagyományos parasztgazdaság várja a gyerekeket és felnőtteket is Sátoraljaújhely mellett, Mikóházán a Miklós családnál. Csíp a szúnyog, kukorékol a kakas, lehet tojást szedni, ez ma már a városi ember számára különleges élmény lett.
– Két éve 200 kis fecskét pusztított el egy szarka pár a Szamárhegytanyán Kesznyétenben. A tanyán lakó természetvédelmi mérnöknek sok napjába került, míg rájött, hogy nem a macskák, hanem egy okos szarka pár ette meg a kis fecskéket. A helyzeten a vadászok és műfecskefészkek segítettek.
– Bozsik József gazda rovata. Hogyan védekezzünk a spanyol csigák ellen? Hallgatói kérdésre válaszolunk, egy magyar innovációt, egy olcsó és környezetbarát biológiai védekezési lehetőséget mutatunk be. A tejsavó olyan csalogató anyag, amely magához vonzza a kártevő csigákat. Angliában fedezte fel ezt a lehetőséget egy gyermeksebész, és hazánkban is kísérletbe állították a tejsavós csapdát, amelynek eredményeit egy növényvédelemi professzorarral közösen finomítottak tovább.
– Burányi Virág természetvédelmi mérnökként végzett a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen, és most a Budakeszi Vadasparkban dolgozik állatgondozóként. A fiatal lány azt mondta megtalálta hivatását, és a park több lakójának is nevelője lett az évek során.
-Tavaly 313 rászoruló család kapott zöldségpalántákat a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemtől a Katolikus Karitászon keresztül. A koronavírus-járvány és az orosz-ukrán háború pedig még inkább rávilágít arra, amit a mostani adományprogram is szorgalmaz, vagyis az öngondoskodás.
– Ültetik a dohányt a nyírségi homokdombokon. Nem igazán ideális a helyzet, hiszen hetek óta nem volt egy csepp eső sem, ezért a palánták tövére vizet eresztenek, hogy meginduljon a gyökerük. Az ágazat stabil, de a sok energiáról szóló negatív hír nyugtalanná teszi a termelőt.
– A klímaváltozás miatt kiszámíthatatlanná vált az időjárás, szélsőséges hőmérsékletingadozás, az aszály, a hiányzó csapadék komoly gondot jelent a szőlő számára. A kedvezőtlen feltételek miatt megnőtt fertőzés veszélye a gombabetegségek kialakulása. Egyértelművé vált, hogy a szárazságot jobban tűrő és a betegségeknek is ellenálló fajtákra van szükség. A Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetének munkatársai ígéretes eredményeket értek már el ezen a téren.
– Régóta nem látott jó állapotban vannak a zalai szőlők. Ott nincs csapadék hiány! Zalában egyre jobb és ismertebb borokat készítenek a gazdák.

IDE KATTINTVA a teljes adás visszahallgatható!

Hajnal-táj – Kossuth Rádió – május 26., csütörtök, 5:00

Műsorvezető: Balog Tamás
Szerkesztő: Gyarmati Péter

Tovább a műsoroldalra >>>

Videó ajánló

Olvasson tovább