– Martonvásári Brunszvik kastélyba kalauzol a Hangtár mai adása, melyet gyönyörű angolpark vesz körül. Ugyanaz a mérnök tervezte, aki a budapesti Városligetet.
– Ahol jó élni sorozatunk – Alig nyolcszáz lelkes település Karancsberény, a „palóc Olimposz” lábánál fekvő, festői szépségű falu, a panorámás túraútvonalával kedvelt célpontja, vagy kiindulópontja a gyalogos és kerékpáros természetjáróknak. A település egyik üzemében sós pálcikákat készítenek. Emellett azonban sok egyébhez is értenek a helyiek, akik között egyre több fiatalt, s fiatal házast tartanak nyilván.
– Hazánkban mindössze két termőterülete van a nagy aggófűnek. A fokozottan védett és veszélyeztetett növényfaj megmentéséért évek óta küzdenek a tatai természetvédők. A területet először kézi majd gépi erővel szabadították meg az invazív növényfajoktól, sőt már információs táblákat is kihelyeztek, ami a rendkívüli természeti látványosságra hívja fel a figyelmet.
– Idén 100 éves a Jeli Arborétum. A jubileum alkalmából több mint 140 különböző növényfaj 600 példányát ültették el a kertben, létrehoztak egy 14 fajból álló hársgyűjteményt, és párakapukat állítottak fel, hogy a nagy hőségben is kellemes legyen a séta a pl most virágzó 300 féle rododendron között.
– Bozsik József gazda rovata – Hogyan védekezzünk köszméte lisztharmat ellen? Hallgatói kérdésre válaszolunk. A lisztharmat idén is támad. Az alma, a rózsa, a szőlő és a köszméte is áldozatul eshet ennek a kórokozó gombának. Mit tegyünk? Milyen szerekkel permetezzünk? Mit jelent az, hogy „bundásodik” a köszméte, egres, piszke, büszke, biszke termése, hiszen hazánkban nagyon sok neve van, ennek a C-vitaminban gazdag gyümölcsnek.
– Készültség lépett életbe a vaddisznóveszély miatt Rómában. A vaddisznóvadászat engedélyezését sem zárta ki Andrea Costa egészségügyi államtitkár, miután az olasz főváros északi kerületeit vörös, vagyis veszélyes zónának nyilvánították az utcákba, parkokba beköltöző vadállatok miatt, melyek a sertéspestist is terjeszthetik, ez pedig súlyos károkat okozhat az évi 7 milliárd eurós gazdasági ágazatnak.
– Idehaza az aranysakál okoz egyre több fejtörést, elképesztő ütemben nő a hazai populáció. Az egyébként nem védett ragadozó kiválóan alkalmazkodik, és hatékonyabban neveli kölykeit a rókánál, így a 90-es években még ritkaságnak számító állat mára sokezres kolóniát produkált Magyarországon. Persze, az állattartóknak gyakran gondot okoz a jelenléte, és nem könnyű védekezni ellene, még a fegyverrel legálisan működő vadásztársaságok is gyakran panaszolják, hogy a sakálok túlságosan gyérítik az őz vagy muflonállományt. A probléma nem magyar sajátosság, a környező országok is küzdenek a „sakál-sikerrel” . Szerbia és Görögország után idén Magyarország lesz ősszel helyszíne a Nemzetközi Sakál Szimpóziumnak is.
– Túl a metszésen és a szárvesszőkötéseken most nyugodt napok várnak a nagyrédei Bárdos Pincészetre. Pinot Grigiojukat (pino Gridzso) második alkalommal választották meg Gyöngyös város borának. A 1999-ben alapított családi vállalkozás 10 hektáron gazdálkodik barna erdőtalajon, ernyős művelési módban Zöldszürettel csökkentik a tőketerhelést, ezáltal jobb minőségű a feldolgozott szőlő. Évente 3000 hektoliter bort készítenek.
– Megválasztották az év agrárszakemberét.
IDE KATTINTVA a teljes adás visszahallgatható!
Hajnal-táj – Kossuth Rádió – május 23., hétfő, 5:00
Műsorvezető: Juhász Zsolt
Szerkesztő: Gyarmati Péter
A belépéssel kijelenti, hogy elolvasta és elfogadta az Adatkezelési nyilatkozatot.