Hajnal-táj: Bor erjedés májusban?

A védett tátorján
Már kezd nyílni a fokozottan védett, rendkívül ritka tátorján a balatonkenesei löszfal tetején. Aki kíváncsi erre a gyönyörű, fehér színű, a káposztafélék családjába tartozó növényre, siessen, mert június elejéig tart csak a virágzás. A tövek vélhetően még a jégkorszakban kerültek a területre, és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park munkatársai gondozzák őket. A balatonkenesei kultúra háza mellől a T nevű tanösvényen keresztül lehet megközelíteni a színpompás virágokat, s persze ha már ott van a látogató, a Balaton mindent felejtető, sziporkázó kék vizét is. Felszeghy Csaba is megnézte mindezt.

Fogynak a vadak a Nógrádi Vadasparkból
A húsz évvel ezelőtti nyitást követően néhány esztendő alatt kiszorították a szarvasok az őzeket a Nógrádi Vadasparkból, egész egyszerűen úgy, hogy az erősebb jogán elették előlük a táplálékot. tizenöt évvel később viszont már a vaddisznóitól kell megváljon a vadgazda. Ennek azonban már más oka van, de a vesztesége ugyanakkora, ha nem nagyobb. Ezzel együtt, ha az egyedülállóan gazdag hazai nagyvad-állományról akarunk képet kapni, látogassunk el Villányi Péter Nógrádi Vadasparkba, ahol szabadon és közvetlen közelről, szakértő segítséggel ismerhetjük meg az állatokat. Tarnóczi László tudósítása.

Állatvédelem – befogadó állatvédők
Felelőtlen szaporítás, embertelen módon való megszabadulás a kölyköktől. Állatvédő szervezetek mostanság szinte naponta tapasztalják ennek súlyos következményeit. Székesfehérváron néhány napos cicakölyköket dobott ki valaki a kukába. Aki megtalálta, lefotózta őket és kitette a közösségi oldalára. Szerencsére volt, aki a picik segítségére sietett. Benkő Andrea kíváncsi volt, hogy alakult a sorsuk. Az őket befogadó családhoz, Fekete Jánosnéhoz és lányához Szilviához látogatott el, ők a HEROSZ önkénteseként dolgoznak ideiglenes befogadóként. Állatvédelmi sorozatunk következik…

Hazai gének – sorozat: a borzderes
Mintha liliputi faluban járnánk, ha közéjük megyünk, Barátságosak, hatalmas, barna szemekkel. Teje finom, tápláló, persze, nem ad annyit, mint az erre tenyésztett nagyobb testű fajták. A magyar nemzeti génvagyon állatairól szóló sorozatunk következik, olyan őshonos állatokat mutatunk be, amelyek mára kiszorultak a tömegtermelésből, jobbára kedvtelésből tartják őket, fennmaradásuk is bizonytalan. A mai (harmadik) részben a kárpáti borzderes szarvasmarháról szólunk. Gyarmati Péter Mikóházára utazott, ahol a legtöbb borzderest tartják itthon…

Bor erjedés májusban?
Három borral kapcsolatos kérdést fel egyik Hallgatónk. Saját gyűjtésem. Miért kezd el újra erjedni a bor májusban, illetve a forróság beköszöntésével? Főleg, ha a pince felmelegedésre hajlamos. Mit tegyünk akkor, ha megjelenik a borvirág a bor felszínén? Hogyan küzdhetünk a fahordó betegségei ellen, amikor is „hordó ízű” lesz a bor? Erre a 3 kérdésre válaszolok, a szakirodalmi tanítások alapján. A bor készítése és tárolása során számos körülmény veszélyezteti a bor megjelenésének, színének, tisztaságának valamint illatának és zamatának épségét, hibátlan állapotát. Míg a borhibák többnyire technikai eredetűek, addig a borbetegségek mindig mikrobiológiai hatásokból származnak és általában az egészséges borok „megfertőzésének” veszélyét is magukban hordozzák. Virágosodás: a bor felszínén vadélesztők szaporodhatnak el a levegő jelenlétében (Pichia, Hansenula, Candida törzsek) melyek a bort levegőssé, üressé teszik, mivel a virágélesztők elfogyasztják az alkoholt, savat stb. Ellenük való védekezés a levegő kizárása, tehát az edények feltöltött állapotban való tartása a legbiztosabb módszer. A kénezéssel nem lehet a virágosodást megakadályozni.

Pálinka gyümölcsök bajban
Jönnek a mediterrán gyümölcsök, például a kivi, de tényleg ezekből készül majd a jövő magyar pálinkája? Komoly kihívások elé állítja a pálinkával foglalkozó szakembereket a klímaváltozás, az időjárási viszonyok miatt ugyanis egyre gyakrabban szükséges fajtaváltás az egyes ültetvényeken. Emellett bizonyos fajok lassan teljesen kiszorulnak (ilyen a málna vagy a barack), ezzel párhozamosan azonban újak érkeznek, mint pl a kiwi vagy a datolyaszilva. Hogy ez a helyzet milyen kihívások elé állítja a szakembereket, arról a Magyar Pálinka Lovagrend Nagymesterét, Barabás Attilát kérdezte GE

Vetés állapota – határszemle
Egy hét múlva befejeződik a tavasziak vetése. A gazdák idén a tavalyihoz hasonló nagyságú területen közel 1 millió hektáron vetnek kukoricát és 700 ezer hektáron kerül a földbe napraforgó. A felvásárlók már szeretnének szerződést kötni a terményre, viszont a gazdák többsége kivár. A kukoricánál és az olajos magvaknál a tavalyinál sokkal magasabb árakon – a tavalyi két háromszorosáért -kötnének az integrátorok szerződést, egyedül a búzánál változatlan egyelőre az ár.

Tanyagondnok képzés indul
Falu- és tanyagondnokokat is képeznek a pécsi egyetemen. A most indított kurzus negyven baranyai résztvevője elméleti és gyakorlati felkészítést kap a feladataik ellátásával kapcsolatos ismeretekből. Az egyetemi szintű minőségi oktatás beindítása a megyei önkormányzat és az egyetem közt évek óta meglévő együttműködés újabb állomása nyilatkozta Szécsi Gábor egyetemi tanár a Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kar dékánja, hangsúlyozva azt is, hogy az intézménynek az oktatási, kutatási és szolgáltatási feladatok ellátása mellett hozzá kell járulnia az adott térség, régió gazdasági fejlődését és megtartó erejének növekedését segítő stratégiák kidolgozásához és megvalósításához is .

Vágóhíd közmunkásokkal Bükkszentkereszt Pilisy
Baromfit tartanak, amiket az önkormányzat saját vágóhídján le is vágnak. Felértékelődik a közfoglalkoztatás a településen, hiszen olyan fejlesztéseket valósítanak meg, amelyek hosszú távon szolgálják az ott élőket. Példaértékű közmunkaprogramért kapott díjat tavaly Bükkszenterzsébet. Pilisy Csenge riportja.

Baby boom Bőszénfán
Tavaszi bébibumm van a MATE Kaposvári Campusának Bőszénfai Vadgazdálkodási Tájközpontjában. A többi között kecskék, bivalyok, muflonok, szamarak születtek már, de több mint 150 szarvasborjú érkezésére is számítanak még. A Lázár Ervin Programnak köszönhetően pedig most a diákok közelebbről is megismerkedhetnek az őshonos fajtákkal. A cél, hogy közelebb hozzák a gyermekekhez az állatokat és a velük való gazdálkodást. Báthory Gyöngyvér tudósítása.

IDE KATTINTVA a teljes adás visszahallgatható!

Hajnal-táj – Kossuth Rádió – május 16., hétfő, 5:00

Szerkesztő: Bicsák Eszter

Tovább a műsoroldalra >>>

Videó ajánló

Olvasson tovább