– Az 1800-as évek elején a magyar nyelvvel foglalkozók két csoportja – a hagyományőrzők és nyelvújítók – között valóságos háború dúlt. Ebben az időben született a Mondolat című kiadvány. De mit jelent a szó? Kiderül a Hangtár mai adásából.

– A héten: Nepomuki Szent János és a jezsuita rend születésének napja – kevesen tudják, hogy ő a hidak védőszentje is. Szent Venánc vértanú ünnepe kevésbé ismert, a vadászok patrónusaként tisztelték, aki keresi, Vácott, a Gombás-patak hídján megtalálja szobrát a szentek között.
Heti néprajz Harangozó Imre néprajzkutatóval…

– A Nagybecskerektől 14 km-re fekvő Lukácsfalva a vidék egyik legrégibb települése. A legnagyobb népesedését a századfordulón élte, amikor több mint ezren laktak benne. Legutóbb a szavazati joggal rendelkezők listáján 399 név szerepel, de napjainkban legfeljebb kétszázan vannak a faluban. Riporter: Kecskés István
Narrátor: Mészáros György

– Az „Ahol jó élni” sorozatunkban ezúttal a Mátra lábánál található Tar településre látogatunk. Nemcsak élhető a település, hanem kulturális és természeti kincsekben is gazdag.
Hazánkban egyedülálló egyházi műemléke a tari templom. A középkori eredetű román-gót-barokk stílus keverésű háromkaréjos szentélyzáródásával Európában is ritkaságnak számít, s a falfestészete is jelentős művészettörténeti emlék. Ám nem csupán ez a Mátra-aljai település legnagyobb értéke. Fekvése, híres szülötteinek öröksége és a szépen rendben tartott, folyamatosan fejlődő falu megtartó ereje is növekszik, s felkerült hazánk turistatérképére is. Tarnóczi László riportja.

– Megkezdődött a pécsi Régészeti Múzeum felújítása. A város központjában lévő műemlék épület Pécs egyik szégyenfoltjának számít olyan rossz állapotba került. A rekonstrukció tizenhárom éve húzódik , most másfél milliárd forintos uniós támogatásból fogtak hozzá a munkához. A tervek szerint jövő nyárra egy korszerű kívül belül megújult múzeum várja a látogatókat. Gungl László

– Zalaegerszeg születésnapján nyitotta meg kapuit a felújított Göcseji Múzeum, amelynek rekonstrukciója, valamint kiállítótereinek fejlesztése közel 2 milliárd forintból valósult meg egy uniós pályázat, és a Modern városok program révén. Varga Tünde összeállítása.

– A kajszi levéltetű (Myzus mumecola) első magyarországi megjelenését 2020 tavaszán észlelték a kutatók. Addig soha nem tapasztalt levéltetű-kártételt okozott hazánk számos régiójában. Professzor úr elmondja a levéltetű életciklusát, és az ellene való hatékony védelem lehetőségeit. Európában eddig csak Olaszországban figyelték meg, ahol 2016-ban jelent meg. Magyarországon ráadásul máris annyira gyakorivá vált, hogy a levelek fonákján található telepeire szinte bárhol ráakadhatunk, ahol kajszi fák vannak. Fontos kiemelni, hogy a közvetlen kártételen túl a levéltetvek vírusvektor szervezetek is lehetnek, azaz a még egészséges növényekre áttelepülve azokat is megfertőzhetik. Sikerült kimutatniuk a kutatóknak a kajszin is himlőt okozó vírust, a szilva himlő vírust (Plum Pox Virus) a kajszi levéltetű testéből, tehát az új kártevő nagy valószínűséggel terjeszti a betegséget. Bozsik gazda rovata.

– 2018 óta komolyan visszaesett a repce termésmennyisége Magyarországon. Abban az évben az országos repcetermés rekordot döntött, meghaladta az egymillió tonnát is, azóta viszont folyamatosan csökkent a hazai termésmennyiség, és 2021-ben már csak 772 ezer tonnányi repce termett Magyarországon. A 2018-2020 közötti időszakban úgy csökkent a repce termésmennyisége, hogy közben a növény vetésterülete folyamatosan nőtt, 2021-ben azonban a vetésterületben is jelentős visszaesés volt megfigyelhető. Az idei kilátásokról és más növények fejlődéséről is kérdezte a szakembereket Juhász Zsolt.

– Köztes hír, röviden hívjuk fel a szántóföldi gazdák figyelmét erre:
Szankciómentesen idén május 16-ig van lehetőség a közvetlen támogatási és vidékfejlesztési jogcímekhez kapcsolódóan kérelmet beadni, adatszolgáltatási kötelezettséget teljesíteni, valamint kifizetési kérelmet rögzíteni. A 2022. május 16-át követően benyújtott kérelmek szankciómentes módosítására május 31-ig van lehetőség.

– Áremelkedés, exportpiaci zavarok – erre számít ebben a szezonban a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet. A legutóbbi küldöttgyűlésükön arról is beszéltek, hogy a növekvő inputanyag és energiaárak, az infláció hatásai, a külpiaci bizonytalanságok már most is éreztetik hatásukat a szektorban. Az elmúlt három évben ráadásul csökkent a vetőmagexport értéke, az egyik legértékesebb exportcikkünkből, a hibridkukorica vetőmagból például az elmúlt évben 11 milliárd forinttal kevesebbet értékesítettek a külpiacokon. Takács Gézát, a szervezet elnökét hívta fel Bicsák Eszter…

– Kicsit savanyú, kicsit sárga, de a miénk – valószínűleg sokan emlékeznek a jellegzetes mondatra. Pedig a magyar citrom és magyar narancs már egyáltalán nem távoli elképzelés, sőt. A klímaváltozás ráadásul a citrusfélék hazai termesztésére jó hatással van, a citrusféléket kedvelők remélik, egyre könnyebb lehet hazánkban ezekkel a növényekkel kísérletezni. Mediterrán világba csöppent, aki a Győr-Moson-Sopron megyei Kunszigetre látogatott a hétvégén, ugyanis a citrusfélék kedvelői adtak egymásnak találkozót. A rendezvény nemzetközi jellegét a szicíliai partner látogatása is erősítette. Ott járt Völgyi-Tóth Zsuzsa is…

– A virágok, főleg a vágott virágnak termelt rózsák, gerberák már nem örülnek annyira a klíma alakulásának. A hagyomány azonban él Vajdaságban, az előző napokban mondhatni, virágba borult a vajdasági Szabadka központja. A Tavaszi Virágfesztiválra számos növénytermelő hozta el portékáját. Az érdeklődők rózsákat, orchideákat, facsemetéket, kaktuszokat és sok mást is vásárolhattak a szabadkai Városháza melletti téren. Riporter: Dudás Norbert

IDE KATTINTVA a teljes adás visszahallgatható!

Hajnal-táj – Kossuth Rádió – május 16., hétfő, 5:00

Szerkesztő: Bicsák Eszter
Műsorvezető: Balog Tamás

Tovább a műsoroldalra >>>