Első alkalommal rendeztek hulladékmentes vásárt Mosonmagyaróváron. A Szigetközi szatyor szervezte eseményen mintegy 30 kézműves termelő vett részt, aki csak tehette, csomagolásmentesen árulta portékáját, a résztvevőket pedig jó előre felkészítették a hulladékmentességre: nem találtak eldobható tányérokat, poharakat, inkább arra buzdították őket, hogy saját edényeiket hozzák el, és azt a kihelyezett mosogatónál tisztítsák, a vásárláshoz pedig saját tárolóedényeket, szütyőket, zsákokat hozzanak.

Több mint ezer udvarhelyszéki kisdiák, de helyi vállalkozók, civil szervezetek, önkéntesek is részt vettek Székelyudvarhely legnagyobb erdősítési kalákájában. Az Életet ültetünk elnevezésű akció közösségi megmozdulássá nőtte ki magát; Székelyudvarhely mellett 5 hektár használatlan területen ültettek el 25 ezer juhar-, tölgy és bükkcsemetét hat héten keresztül.

A természetvédelmi szervezetek, a város és lakosság erőfeszítésinek köszönhetően az elmúlt esztendőkben folyamatosan nőtt a Tatán és környékén telelő vadludak száma. Ezzel párhuzamosan azonban az általuk okozott mezőgazdasági kár is látványos gyarapodásnak indult, amely mostanra komoly kiesést jelent a gazdálkodóknak. Az érintettek a hosszútávú megoldást keresik , ennek érdekében május 10-én egy szakmai konferenciával indult a párbeszéd.

Kis túlzással azt is mondhatnánk, szőlő és bor nélkül kezdett borászkodni, de azért ez nem teljesen igaz. Lesti Zoltán ugyanis borkereskedő, és annyira megszerette a borkészítést, hogy még az sem akadályozta, hogy nem egy híres bortermő vidéken, hanem budapesti bérházban él családjával. A Nyugati-tértől nem messze, a lakás alatt megvásárolta a pincét, és mára kisüzemi borászat működik az egykor főképp raktárként használt helyiségben. A célja nem az, hogy egy termőterületet bemutasson – nehéz is lenne Budapest szívében – hanem az, hogy mint egy jó vendéglős, megmutassa, mi hozható ki az általa ismert legjobb termőterületekből és legjobb szőlőfajtákból – az egyedülálló kísérlet idén kezdődik, a kékfrankossal.

A szarvasmarha tenyésztés sok környezetvédelmi kérdést vet föl. A legfontosabb a metán kibocsájtás és a víz felhasználás. Számtalan adat szól mellette és ellene is, nem véletlen, hogy olyan fajtákat részesítenek előnyben a tenyésztők is, amelyek jól hasznosítják a takarmányt és az a bizonyos ökológiai lábnyom a lehető legkisebb tenyésztésük során. Ilyen pl a Charolais fajta, amelynek nagy sikere volt az Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda napokon.

Magyar étterem nyílt Japánban. Az egyik vidéki városban található Balaton bisztró étlapján hagyományos magyar fogások szerepelnek, autentikus módon elkészítve. A magyar Exportfejlesztési Ügynökség és a japán vállalkozók célja, hogy pár éven belül 50-60 új vendéglővel bővüljön a Balaton bisztró étteremlánc.

IDE KATTINTVA a teljes adás visszahallgatható!

Hajnal-táj – Kossuth Rádió – május 11., szerda, 5:00

Szerkesztő: Papp-Nánási Gabriella

Tovább a műsoroldalra >>>