Magyarországon is elkészülhetnek az első „okosborok”

A legnagyobb hazai szőlészeti géngyűjteményében is megjelent a digitalizáció. A Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetében az országban elsőként vezették be a digitális szőlőtőke nyilvántartást – hangzott el a Kossuth Rádió agrárműsorában, a Hajnal-tájban.
 

Mostantól egyedi rádiófrekvenciás azonosítóval ellátott, különböző kárpát-medencei szőlőfajtákat képviselő, naprakész nyilvántartás áll rendelkezésre 1570 szőlőtőkéről. A magyar vívmánynak köszönhetően a kutatók és a borászok munkája hatékonyabbá válhat, ugyanakkor az adatbázis egy részéhez bárki hozzáférhet.

„Közvetlenül a szőlőtőke mellől, gombnyomással menthetjük, vagy előhívhatjuk az adatokat. Mind az adatbiztonság szempontjából, mind a precizitásban sokat jelent a kutatóknak ez a fejlesztés. Mikor elkészül a teljes adatfelvételezés, hozzárendelhetjük minden fajtához az elmúlt 70 év kutatási és kísérleti eredményeit, ami nagy segítség a borászoknak. Ha valaki egy új telepítést szeretne, új fajtára kíváncsi, akkor megszerezheti az információkat online. Az adatbázisnak köszönhetően össze tudja hasonlítani a tőketípusokat, mindenféle mérési eredményt az adott szőlőről” – magyarázta a korszerűsítés jelentőségét Madaras Zoltán, a Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti Borászati Kutatóintézetének elnöke.

A teljes adás újrahallgatható a Kossuth Rádió Médiaklikk-oldalán, ahol 60 napig a korábbi műsorszámok is elérhetők.

Olvasson tovább