Regényes történelem: A némafilmek mozija

A február 4-i adás tartalmából.
 

A magyar némafilmek fénykorát az 1910-es évekre tehetjük. Budapesten és Kolozsváron is készültek ekkor némafilmek. Nemeskürty István irodalom- és filmtörténész kutatásai szerint 10 némafilm műterem is működött Magyarországon. A legkorábbi teljes filmtekercs, amely fennmaradt, egy 8 perces bohózaté volt 1912-ből, melynek címe Keserű szerelem. Az első, megrendezett jeleneteket is tartalmazó magyar filmet ugyanakkor még 1901-ben mutatták be a fővárosban. Ez volt A táncz, amelyben többek között Blaha Lujza és Fedák Sári is feltűnt, ez viszont elveszett. Az utolsó némafilmek valamikor 1930-ban készültek Magyarországon, igaz, a moziközönség ekkor már jóval inkább az új szenzációra, a beszélő filmre volt kíváncsi. De mi is történt ebben az első 30 évben, amikor mintegy 600 némafilmet forgattak összesen hazánkban? Milyenek voltak ezek az alkotások, és mennyi maradt fenn belőlük? Többek között ezeknek járunk utána az adásban.

Hallgassa meg!

Regényes történelem – Kossuth Rádió – február 4., péntek, 20:35

Szerkesztő – műsorvezető: Farkas Szabolcs

Tovább a műsoroldalra >>>

Borítókép: MTI Fotó: Bojár Sándor

Videó ajánló

Olvasson tovább