Kalendárium: Végéhez közeledik a Mikes Kelemen Program

A február 4-i adás tartalmából.
 

– Veron című opera Miskolcon. Szabó Máté rendezésében ősbemutató született a Miskolci Nemzeti Színház deszkáin. Hunyady Sándor Bakaruhában című novellájából – amelyből Fehér Imre híres filmje is készült – Szőcs Géza és Selmeczi György Veron címmel új magyar operát írt. A különleges körülmények között íródott és a Kolozsvári Magyar Operával koprodukcióban létrejött darabot májusban az Erkel Színházban is láthatjuk. B.Tóth Erika két szereplővel beszélget
– Már megnézhetők a Képzőművészeti Egyetem frissen restaurált Lotz-freskói, amelyekhez kiállítás is kapcsolódik február közepén. Nánási Anikó Révész Emese kurátorral.
A Képzőművészeti Egyetem Régi Műcsarnokának mennyezetét díszítő Lotz-freskók restaurálása 2021 végén fejeződött be, ugyanekkor újult meg az épület díszes előcsarnoka, aulája, lépcsőháza és rektori folyosója is. A nagyszabású felújítási projektet széleskörű kutatási munkák előzték meg, melynek célja az volt, hogy az évtizedek alatt súlyosan roncsolódott Lotz-faliképegyüttes és a Láng Adolf által tervezett épületrész neoreneszánsz belső terei újra az eredeti pompájukban legyenek láthatóak. A Lotz-freskók restaurálása különleges szakértelmet igényelt, mivel a falfestések szekkótechnikával, száraz vakolatra, olajfestékkel készültek.
– Végéhez közeledik a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkársága által 2013-ban indított Mikes Kelemen Program, amelynek keretében különleges, egyedi értéket képviselő hagyatékok érkeztek Magyarországra. A Magyar Diaszpóra Tanács kérésére életre hívott program célja a diaszpórában fennmaradt és az érintett közösségek, illetve magánszemélyek által felajánlott, megsemmisüléstől veszélyeztetett könyvtári, levéltári hagyatékok Magyarországra szállítása, elhelyezése, feldolgozása és méltó felhasználása. Az Európából érkező küldemények között vannak az Olaszországból útnak indított, esetenként 100 évesnél is régebbi egyházjogi művek és szépirodalmi munkák, Németországból pedig jelentős szépirodalmi és irodalomtörténeti köteteket. Az Amerikai Egyesült Államokban fellelt hagyatékok között számos, korábban a tengerentúlra emigrált magyar személy (írók, tudósok, politikusok és diplomaták) anyagait találhatók. Egyebek mellett Hóka Ernő (1931-), a Magyar Szabadságharcos Világszövetség egyik alapító tagjának az 1956-os forradalommal kapcsolatos memoárja, levelezései és hanganyagai, melyek értékes adalékként szolgálnak a történelmi esemény új szemszögből való megismerésében.A Kanadából összegyűjtött anyagok között kiemelkedő Selye János világhírű stressz-kutató, egyetemi tanár hagyatéka. Az Ausztráliából és Új-Zélandról érkező, egyedi értéket képviselő hagyatékok között szerepel Barcza György titkos tanácsos, máltai lovag, Magyarország vatikáni majd londoni nagykövete tevékenységét dokumentáló fotóalbum, valamint Lakatos Gézának Magyarország volt miniszterelnökének (1944. augusztus-október) főként levelezéseket és fotókat tartalmazó anyaga, továbbá a főleg hangszalagokból és értékes iratokból álló Szentirmay-hagyaték. A Magyarországra érkezett egyedi értéket képviselő gyűjtemények beazonosítása az Országos Széchenyi Könyvtár külön raktárában megtörtént, majd ezt követően megkezdődött a feldolgozásuk. A hagyatékok többsége, a tervek szerint kutathatóvá és megismerhetővé válik.
– Eddig soha nem látott képeket mutatnak be a magyar Toulouse-Lautrecként emlegetett Szilágyi István festőművész Szilágyi 125+1 elnevezésű emléktárlatán, a gyulai Kohán Képtárban.
Az 1896-ban született Szilágyi Istvánnak eredetileg tavaly lett volna az emlékkiállítása, ám a koronavírus-járvány miatt el kellett halasztani. Így kapta az április 2-ig látogatható tárlat a Szilágyi 125+1 címet, utalva egyúttal arra is, hogy a 126 éve született alkotó mindössze 126 centiméter magas volt, „tehetsége azonban az égig ért” – írta a kiállítást szervező Erkel Ferenc Kulturális Központ és Múzeum Nkft. a közleményében.
A gyulai születésű, kortársai által csak „kis” Szilágyiként emlegetett művész az Alföld és a népi élet hiteles megörökítője volt.
-FEBRUÁR 4., Amadinda Percussion Project.
Az Amadinda Együttes és a Zeneakadémia hallgatóinak hagyományos közös projektje a Solti Terem színpadán. Az Amadinda Ütőegyüttes repertoárján – a kortárs művek és a tradicionális ütőhangszeres zene mellett – mindig fontos szerepet játszottak az átiratok. A Zeneakadémia hallgatóival közös koncerten Gibbons, Bach, Bartók, Ravel és Debussy művei hangoznak el, jellemzően billentyűs hangszerre írt darabok, melyek átültetése dallamjátszó ütőhangszerekre látszólag magától értődő transzformáció. A koncert ősbemutatót is kínál, a fiatal ütőhangszeres művész, zeneszerző és újszerű koncertezési formákkal kísérletező Láposi Dániel, a legutóbbi UMZF Zeneszerzőverseny nagyzenekari kategóriájának győztese ütőhangszeres trióját, melynek előadása látványként is izgalmas lesz.
-A TELJESSÉG FELÉ – Gryllus Dániel dalsorozata Weöres Sándor költői prózájának mondataiból (február 5., szombat, 20:00 – Magyar Zene Háza, Koncertterem). Weöres Sándor Hamvas Bélának ajánlott költői prózájának – az 1945-ben publikált A teljesség felé című műnek – sorai közül több él velünk szinte közmondásszerűen, akár életvezetési tanácsként. A gyakran epigramma sűrítésű filozófiai gondolatok köré Gryllus Dániel komponált zenéket, dalokat csaknem negyven évvel ezelőtt. A többféle tradíció zenei világából merítő dallamok a huszonegyedik században kaptak új formát Gryllus Samu hangszerelésében, húsz, széles műfaji spektrumról érkező előadó tolmácsolásában.

Hallgassa meg!

Kalendárium – Kossuth – február 4., péntek, 15:32

Szerkesztő: Nánási Anikó

Tovább a műsoroldalra >>>

Videó ajánló

Olvasson tovább