Hajnal-táj: A Szicsek Pálinkafőzde egyik különlegessége a málna pálinka

A február 4-i adás tartalmából.
 

– Tiszaföldvár Szicsek Pálinkafőzde országosan ismert, a málna pálinka az egyik különlegességük, az ínyencek kedvence. De volt olyan év, amikor almapálinkából 14 félét készítettek.

– Már készülnek a szezonra a balatongyöröki strandon. Most van idejük és lehetőségük elbontani a régi kabinsort, egyben megcsinosítani a partot, hogy mire megérkeznek a vendégek, akkor minden készen álljon a fogadásukra.

– A zártrendszerű haltenyésztés, az intenzív haltermelés hatalmas fejlődés előtt áll. A hetvenes évek agrárforradalma előtt az egész világ a túlnépesedéstől félt. A mezőgazdaság akkor többszörösen is képes volt meghatványozni a termelőképességét, és így elmaradt az egész bolygón átívelő vizionált éhínség. Sok szakértő szerint most egy hasonló krízis küszöbén állunk, a világ fehérje fogyasztása sosem volt ilyen magas, és sokan tartanak attól, hogy a kínálat nem lesz képes kielégíteni a keresletet. Ebben lesz kiemelt szerepe a halgazdaságoknak, a haltermelőknek.

– Tavak, amin csak úgy hemzsegnek a kárókatonák. A látvány nem új télen, ám ez hatalmas károkat okoz a halgazdaságoknak. A hatalmas halpusztulás okozói a kormoránok. A probléma a klímaváltozás hozadéka. Bartha Bernadett összeállítása

– Elkezdődött a téli kormorángyérítés a Tisza mentén. Hiába védett madár a kormorán, hivatalos nevén nagy kárókatona Magyarországon, 200-300 példányra mégis kilövési engedélyt adtak ki a Tiszán, ahol a becslések szerint több tízmilliós, országosan pedig százmilliókra rúgó veszteséget okozhatnak. Az 1970-es évek végén még csak 50 ezerre becsülték az európai állományt, jelenleg másfélmilliónál is többről beszélnek a szakemberek.

– Zsigó György növényorvos válaszol hallgatói kérdésekre. Mennyi és milyen fahamut érdemes használni a kiskertekben? Hallgatóink kérdezik, hogy a fahamut fel lehet-e használni a kertben? Hasznos-e a fahamu vagy pedig nem?

– Bár az elmúlt néhány év időjárása nem állt a gyümölcsültetvényes gazdák mellé, a győri Nagy családnak sikerült átvészelnie ezt az időszakot, amit a gyümölcsök sokfélesége tett lehetővé. Bár sok kudarc érte őket az elmúlt időszakban, az soha nem volt a család számára kérdés, hogy az ültetvénynek működnie kell.

– Olyan, mint az igazi őserdő! Hogy pontosak legyünk, „megközelíti az évszázadokon át érintetlen őserdők szerkezetét” a beszédes nevű Erdőanyai völgy, Visegrád határában. A Pilisi Parkerdőnél nem ez az egyetlen terület, amin örökerdő gazdálkodás zajlik, de ez a legrégebbi, ami már majd 70 év tapasztalatát tükrözi. Magányos faóriások, elhalt törzsek, fiatal csemeték és középkorú fák, mondhatni, festői összevisszaságban, mégis életerős, élhető környezetet alkotva.

– Gyakorlatilag megszűnt a friss piaci szabadföldi paprika és paradicsomtermesztés Magyarországon, az időjárás tönkretette a szabadföldi zöldségtermesztés megszokott kereteit, biztonsággal már csak a fóliasátrakban lehet termelni. Gondot okoz az is, hogy új kártevők, kórokozók jelentek meg és ezzel párhuzamosan számos, jól bevált növényvédőszert kivontak a forgalomból az Európai Unióban. Az előttünk álló új szezontól sokat remélnek a hazai termelők.

– Az olasz zöldség- és gyümölcstermelők legnagyobb gondja a munkaerőhiány. Az északi területeken jellemzően kelet-európai, a csizma déli részén afrikai munkások dolgoztak a covid-19 járvány megjelenéséig. Szorgos kezek hiányában a termés negyed maradt kint a földeken.

IDE KATTINTVA a teljes adás visszahallgatható!

Hajnal-táj – Kossuth Rádió – február 4., péntek, 5:00

Műsorvezető: Pilisy Csenge
Szerkesztő: Gyarmati Péter

Tovább a műsoroldalra >>>

Borítókép: pexels

Olvasson tovább