Hajnal-táj: 1980 óta mintegy 600 millió madár tűnt el Európából

A január 14-i adás tartalmából.
 

Teljes kizsákmányolás fenyegeti a világtengereket, a halállomány gyakorlatilag az összeomlás szélén áll, miközben a Föld lakossága mértékadó becslések szerint 2030-ra eléri a 8, 2050-re pedig a 10 milliárd főt. Ez a növekedő népesség egyre több olcsó fehérje forrást igényel, a helyzet egyik megoldása a haltenyésztés fejlesztése lehet. Ebben szeretne úttörő szerepet vállalni a Debreceni Egyetem, ahol a víztakarékos, zártrendszerű haltenyésztést vizsgálják. Kutatásaik szerint 3 év helyett, egy év alatt is fel lehet nevelni a pontyot…

A napokban több mázsányi süllő pusztult el a Tisza-tóban. A jégbe fagyott tetemekre egy horgász figyelt fel és értesítette a halgazdálkodásért felelős Tisza-tavi Sporthorgász Kft. halőreit. Az Apota elnevezésű területen vették észre több tucat hatalmas süllő tetemét a körülbelül félméteres víz felső részét borító, 5-6 centiméteres jég alatt…

1980 óta mintegy 600 millió madár tűnt el Európából, főleg az ember által előidézett élőhely- és környezetrombolás miatt. A legnagyobb csökkenés a leggyakoribb fajok között tapasztalható, a házi verébnek mintegy fele kihalt. Mindez pedig az emberre is hatással van, hiszen a madarak táplálékául szolgáló rovarok jelentős csökkenését olyan vegyi anyagok, mérgek okozzák, amelyek az emberekre is hatnak, ahogy a klímaváltozás is. Azonban a mezőgazdasági termelésben már számos könnyű módszert lehetne alkalmazni, amely segítene a helyzeten….

Tiltakoznak a környezetvédők Budakeszin. Hiába a csodálatos természeti környezet, a budakesziek életét már hosszú évek óta megkeserítik a forgalmi dugók és a kipufogógáz, amelyet a fővárosba ingázók és az átmenő forgalom okoz. A buszsáv megépítésével mindenki egyetértett, azonban a Zsámbéki-medence autóbuszos közlekedésének fejlesztése kapcsán felmerült egy összekötő útszakasz ötlete is, amely a Telki, a Pátyi és a Budaörsi utat kötné össze Budakeszi közigazgatási területén. A környezetvédők szerint ez az új út veszélyeztetné a védettnek számító mamut fenyőket és a Nádas-tavat….

A rovarok szagló receptorait használja fel egy új, mesterséges szagló rendszer, mely az E-orr elnevezést kapta. A projekt az Agrártudományi Kutatóközpont és az Eötvös Loránd Tudományegyetem együttműködése révén valósult meg, és lehetővé teszi a mezőgazdasági, művelt területek komplex illatanyag mintázatának meghatározását annak érdekében, hogy a kártevők és kórokozók jelenlétét időben előre tudjuk jelezni. Ilyen gyakorlatorientált módszer jelenleg nem áll rendelkezésre a világon…

A szerdán bejelentett hír szerint február elsejétől hazánkban a kristálycukor, a búzafinomliszt, a napraforgó-étolaj, a sertéscomb, a csirkemell és a 2,8 százalékos tehéntej árát minden üzletben vissza kell vinni arra a szintre, ahol tavaly október 15-én állt. Ugyanis a takarmány, az energia és munkabér költségek növekedése miatt elkezdődött az élelmiszerek áremelkedése. A csirkemell filénél ez a rögzített ár 1600 Ft/kg. A baromfi ágazat szereplőit Korpás Éva kérdezte…

Tegnap nyitotta meg kapuit az Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállítás a Hungexpo területén. A rendezvény legfőbb célja, hogy választ adjon a felsőoktatással kapcsolatos kérdésekre és összekapcsolja az egyes szereplőket, vagyis a hazai – és külföldi felsőoktatási intézményeket, tankönyvkiadókat, nyelviskolákat, szakképző intézményeket az érdeklődő diákokkal, oktatókkal és szülőkkel. A kiállítás helyszínén Gyuricza Csabát, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektorát Balog Tamás kérdezte…

IDE KATTINTVA a teljes adás visszahallgatható!

Hajnal-táj – Kossuth Rádió – január 14., péntek, 5:00

Szerkesztő-műsorvezető: Füredy Zsolt

Tovább a műsoroldalra >>>

Borítókép: Pexels

Olvasson tovább