100 évvel ezelőtt, ezekben a napokban magyarok milliói Sopronra és környékére figyeltek. A jövő volt a tét, és az: magyarok maradnak vagy Ausztriához csatlakoznak. Trianon után másfél évvel 1921 decemberében Sopron és környéke lakói népszavazáson dönthettek hovatartozásukról. Sopronban december 14-én, míg a környéken: Brennbergben, Balfon, Bozon, Fertőrákoson, Ágfalván, Bánfalván, Harkán, Kópházán és Nagycenken december 15-én és 16-án nyíltak a szavazóhelyiségek.
A Győri Hírlap 1921 december 15-i számában így számolt be a soproni szavazás napjáról:
„Sopron városa ma a nagy nemzeti esemény ünnepi hangulatába öltözött. Az utcákon van az egész város népe. Reggel 7 órakor az egész lakosság a templomokba özönlött. Minden felekezet templomában ugyanis könyörgő istentiszteletet tartottak. A templomok, de az össze kápolnák is megteltek a magyar hazához hű soproniakkal. Az istentisztelet után az óriási tömeg állandóan az utcákon hömpölygött. Mindenki nemzetiszínű kokárdát öltött és úgy járult a szavazási bizottság elé. Az apácák klastromában a tolongás oly nagy volt, hogy a lépcső leszakadt és több kisebb és négy súlyosabb sebesülés történt. Egyébként a hangulat nyugodt, de lelkes, Sopronban – Brennberget nem számítva, 18.700 szavazó van.”
Az eredmény ismert, mint ahogy az is, hogy 1922-ben törvénybe foglalták: Sopron megkapta a Civitas Fidelissima, a Leghűségesebb város címet.
Milyen okok vezettek a soproni népszavazáshoz és mi történt 1921 végén az ország nyugati szélén?

Regényes történelem – Kossuth Rádió – december 17., péntek, 20:35

Szerkesztő – műsorvezető: Gergácz Anikó.

Tovább a műsoroldalra >>>