Kiváló fizetés, szolgálati lakások – persze más a főnökségnek és más a munkások kasztjainak –, amelyekben ingyen volt a villany, a víz, a fűtés. Volt bölcsőde, óvoda, iskola, közösségi ház, kórház, két templom, zenekar, színjátszókör és sportkör. Ezt kínálta a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű a dolgozóinak a XIX. századközepétől egészen az államosításig. Cserében viszont teljes lojalitást, engedelmességet várt, és megszabta a hétköznapok rendjét, nemcsak munkahelyen, de a magánéletben is. Szabó Zoltán 1938-ban azt írta a Cifra nyomorúságban, hogy …„a vállalat lehet munkáspolitikájában szociális, de módszerében autokrata, s ezen a ponton válik a legtökéletesebb munkásház is tökéletlenné.” Hogy túl nagy ár volt-e ez, azt döntse el ki-ki maga. Borsodnádasdon – ahol mára csak az üzem romjai maradtak – a régi szép idők iránti nosztalgia szinte tapintható.

Regényes történelem – Kossuth Rádió – november 5., péntek, 20:35

Szerkesztő – műsorvezető: Vágner Mária

Tovább a műsoroldalra >>>

Array
(
    [replacement] => 
		
		

			

				
			

			

				
			

			

				
			


			

				
			
			

		

    [shortcode] => 
		
		

			

				
			

			

				
			

			

				
			


			

				
			
			

		

    [title] => 
    [image] => //cdn.cms.mtv.hu/wp-content/uploads/sites/4/2021/11/1-Borsodnádasd-Sági-Tibor-tanár-helytörténész-e1636012737643-1400x1400.jpg
    [alignment] => aligncenter
)