„ …a főtisztek tanácsát kértem, hogy mit tegyünk; azt mondták, hogy hiábavaló minden erőlködés, az erődöt nem tudjuk huzamosabb ideig tartani, mert kevesen vagyunk az ellenséggel szemben és a további sáncépítéshez, erődítéshez sem embereink, sem szerszámaink nincsenek…”– ezt írta 1594 szeptember 27-én naplójában Győr erősségének kapitánya, nem sokkal a kapituláció előtt.
A XVI. században az Oszmán Birodalom terjeszkedése idején a magyar végvárrendszer egyik kulcsfontosságú erőssége volt Győr, amely a komoly hadászati építkezések ellenére 1594-ben – a kortársak megdöbbenésére – török kézre került. Milyen döntések és történések vezettek ahhoz, hogy a hosszú török ostrom után Hardegg kapitány végül a vár feladása mellett döntött? Árulás volt vagy kényszerlépés? Miért ítélték el és végezték ki később az osztrákok Hardegg grófot? Regényes történelem című műsorunkban Győr 1594-es török megszállásával és egy, a saját korában is nagy port kavart per történetével ismerkedhetnek meg.
/
Regényes történelem – Kossuth Rádió – október 29., péntek, 20:35
Szerkesztő – műsorvezető: Gergácz Anikó
A belépéssel kijelenti, hogy elolvasta és elfogadta az Adatkezelési nyilatkozatot.